eur:
414.45
usd:
394.12
bux:
77690.26
2024. december 3. kedd Ferenc, Olívia
Nyitókép: Pixabay

Teljes bölcsődei ellátás: komoly feladatok előtt áll a kormányzat

25 százalékkal meg kell emelni a kisgyermekgondozók bérét, ha a kormány megfelelő számú bölcsődei férőhelyet akar - vélekedett az InfoRádiónak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Viktória.

Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén azt mondta, megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást, és ehhez három év alatt 21 ezer új bölcsődei férőhelyet létesítenek. Az év végéig ebből megépítenek 10 ezret, 2020-ban és 2021-ben pedig további 5, illetve 6 ezret. Ez azt jelenti, hogy 2022-re minden szülő, ha akarja, bölcsődébe viheti a gyermekét.

Jelen pillanatban 47 169 a magyarországi bölcsődei férőhelyek száma; 2571 településen egyáltalán nincs semmilyen bölcsődei ellátás, 629-en pedig van - közölte az InfoRádióval a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Szűcs Viktória elmondása szerint

az érintett korosztály 17,4 százalékának nyújt ma lefedettséget a bölcsődei rendszer.

Az, hogy mindenhol legyen bölcsőde, nem kivitelezhető, és sehol a világon nem szükséges a 100 százalékos lefedettség, még a skandináv országokban sem - mondta a szakember. Magyarország 2002-ben fogadta el az úgynevezett barcelonai célkitűzést, amelyben vállalta, hogy minden harmadik gyermeknek lesz bölcsődei férőhelye, ami 33 százalékos lefedettség.

"Az irány jó, de sokat ígértek már ezen a területen. 2016 januárjában például azt mondták, 60 ezerre nő a férőhelyek száma 2018-ig, ehhez képest még az 50 ezret sem értük el" - mutatott rá Szűcs Viktória, aki nem látja, hogy a mostani 13 ezer mínuszból hogyan lesz pár éven belül 21 ezer plusz.

Az érdek-képviseleti vezető szerint ráadásul nem elég a férőhelyek bővítése, egyértelműen építkezni kellene az ígért férőhelyek biztosításához. "Az utóbbi időben a kormány az intézmény-átnevezést már meglépte - például ahol át lehetett nevezni családi napközit családi bölcsődére, vagy az egységes óvoda-bölcsődék átváltoztak minibölcsődére -, ezek bölcsődéket teremtettek a statisztikákban. Ezért megítélésem szerint már csak építéssel lehet új férőhelyet létrehozni. 2017-ről 2018-ra

országszerte összesen 11 bölcsőde épült".

Az új épületszárnyak is segíthetnek helyenként, de leginkább új bölcsődéket kellene építeni. A Balaton környékén, Közép-Magyarországon (Budapest kivételével), valamint leginkább Észak-Magyarországon nagy szükség lenne új bölcsődékre - emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy Csongrád megye viszont jól áll ebben a tekintetben.

A hazai bölcsődékben a 47 ezres férőhelyszámhoz 12 ezer dolgozó kapcsolódik, közülük közvetlenül gyermekekkel 7-8 ezren dolgoznak. Ha

Ha tehát negyedével növelni akarják a férőhelyszámot, az intézményrendszernek és a béreknek is ennyivel kell növekednie, "több ezres foglalkoztatotti szükséglet áll fenn"

Szűcs Viktória viszont azt látja, hogy bölcsődei területen nagyon kevesen szándékoznak elhelyzedni, ráadásul a tanuló fiatalok 25-30 százaléka nem is akar az országban maradni. A pályától tapasztalatai szerint elsősorban az alacsony fizetés tartja távol a fiatalokat, hiszen többet kereshetnek akár diákmunkával is, mint ha közalkalmazotti illetményért vagy akár pedagógus életpálya díjazásért gyerekekkel foglalkozik.

Legalább 25 százalékos béremelésre lenne szükség

a szakember szerint ahhoz, hogy legyen elegendő bölcsődei dolgozó.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Az elmúlt két évtized nemzetközi politikájának fő alakítói voltak. Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, míg Barack Obama 2009 és 2017 között az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal már "civilként" Washingtonban találkoztak Merkel könyvének amerikai bemutatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

Nagy a feszültség Dél-Koreában, erőszakkal fenyeget a válsághelyzet

A dél-koreai elnök rendkívüli szükségállapotot és katonai törvénykezést hirdetett arra hivatkozva, hogy a vezető ellenzéki párt szimpatizál Észak-Koreával, és irányítása alatt tartja a parlamentet. A váratlan és nehezen érthető döntés előzménye, hogy az elnök pártja és az ellenzéki Demokrata Párt között konfliktus alakult ki egy költségvetési törvényjavaslat miatt. Az ellenzék egy eredményes parlamenti szavazással próbálja megakadályozni a szükségállapot kihirdetését, miután az épületen kívül dulakodás alakult ki rendőrök és tüntetők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×