A fúrt kutaknál is különbséget kell tenni, a „háztáji” és a gazdasági célra használtak között, hiszen más-más víznyerő képességük van, ami valószínűleg az eltérő szabályozásban is megnyilvánul majd.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a Világgazdaságnak megerősítette, hogy

a nem gazdasági célú vízhasználói körben egyértelmű a szándék az ingyenességre és az egyszerű eljárási rendre.

Egyelőre csak elvek fogalmazódtak meg a Fidesz-frakcióban arról, hogy a kutak bejelentési kötelezettségére adott moratórium idén december 31-ről 2020 végéig történő meghosszabbítása mellett milyen szabályozást alakítsanak ki – mondta a lapnak Font Sándor. A politikus lényegesnek nevezte, hogy az érintett kúttulajdonosok számára az eljárás minél egyszerűbb és ingyenes legyen, de mint mondta, a szabályozás finomhangolása még hátravan.

A moratóriumot valószínűleg meghosszabbítják, az erről szóló jogszabály általános vitáját már megtartották az Országgyűlésben, az ügyben konszenzus van, és a kormány is támogatja

– mondta a képviselő. Vagyis a kutak tulajdonosainak nem kell semmit tenniük, de a moratórium nemcsak nekik ad időt, hanem a jogalkotóknak is. Jövő tavasszal egy eljárási jogszabályt szeretnének létrehozni, amely olyan kérdéseket tisztáz, hogy kik az érintettek, és nekik mit kell tenniük.

A hatályos szabályok szerint a bejelentési kötelezettség – a két évvel meghosszabbított is – azokra vonatkozik, akiknek vízi létesítményük van, ami a becslések szerint több százezres kör. Vízi létesítmény például a háztáji ingatlanokon fúrt kút, amely a házi és a ház körüli vízigényeket elégíti ki (locsolás, állatok itatása, ivóvíz-vételezés). Szintén érintettek a fúrt kutakat gazdasági célú vízfogyasztásra használók, akikből már kevesebb van, de Font Sándor szerint ebben a körben részletesebb szabályozásra lesz szükség, mivel ez esetben mélyebbre fúrnak, és a csövek átmérője és a vízhozamuk is nagyobb. A jogszabályok szerint az ásott kutak is a vízi létesítmények körébe tartoznak, de ezekből már kevés működő van, ezeket ki is vennék a vízi létesítmények kategóriájából.

Az új szabályozás kialakításánál figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság augusztusi határozatát a vízgazdálkodási törvény nem hatályosult módosításáról, és azt is, hogy az Európai Unió szeretné tudni, hány kút működik Magyarországon. Fontos tisztázni, hogy egy-egy kutat olyan mélyre fúrtak-e, hogy megsértették a vízbázist – mondta Font Sándor.