Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.99
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Korózs Lajos szocialista képviselő kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. július 2-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd (MTI)

Kórházi fertőzésekről kérdezték a kormányt

Továbbra is a Kúria döntésétől függ, mikor hozhatják nyilvánosságra a kórházi fertőzések statisztikáit - állítja a szaktárca. A kérdés a parlamentben került ismét szóba.

2013 szeptembere óta nem publikálják, hogy hányan vesztették életüket kórházi fertőzések következtében. A Társaság a Szabadságjogokért korábban közérdekű adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához a 2015-ös és 2016-os adatokért, ám a tárca megtagadta ezek kiadását, így a szervezet pert indított. Első fokon a bíróság a minisztérumnak adott igazat, másodfokon azonban az ítélőtábla úgy döntött, hogy a tárcának ki kell adnia, hogy melyik kórházban hány fertőzés történt. A minisztérium ekkor a Kúriához fordult az ítélet felülvizsgálatát kérve, az adatok azonban továbbra sem kerültek nyilvánosságra.

Hétfőn az Országgyűlésben a szocialista Korózs Lajos már a 2017-es adatok hiányát rótta fel a kormány képviselőjének. „2017-ben hányan fertőződtek meg kórházi fertőzésben?” – tette fel a kérdést a képviselő, követelve, hogy mondják meg, hányan haltak meg emiatt, és mikor lesznek nyilvánosak az adatok.

„A bíróság most már kötelezte önöket az adatok nyilvánosságra hozatalára”

– emlékeztette a kormányt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára aláhúzta, hogy a Kúria döntése megszületéséig felfüggesztette az adatok kiadására kötelező bírósági döntés végrehajtását. Hozzátette: bár a személyes adatokat kitakarnák, az intézmény neve, a tünetek, időpontok és a betegút dokumentálása miatt a betegek azonosíthatóvá válnának.

„A Kúria is osztotta ezt az aggodalmunkat, éppen ezért döntött úgy a felülvizsgálati kérelem megvizsgálásának nulladik szakaszában, hogy elrendelte a végrehajtás felfüggesztését” – emelte ki.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere júliusban, az InfoRádió Aréna című műsorában szintén ezzel indokolta, hogy eddig nem hozták nyilvánosságra a statisztikákat, ám azt elismerte, hogy – bár kórházanként és régiónként változó a helyzet – a kórházi fertőzések szempontjából Magyarország valahol az európai átlag alsó részén helyezkedik el.

„Becslésünk szerint a kórházi fertőzéseknek megközelítőleg 50 százalékát meg lehet előzni”

– tette hozzá a tárcavezető. A fertőzések visszaszorítására a tárca kidolgozott egy miniszteri rendeletet is, ám ennek hatásairől egyelőre nincs információnk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×