eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 15. vasárnap Jolán, Vid
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. június 21-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Megemelik a csokot az ötezer fő alatti településeken

A Modern Városok program után jön a Magyar Falvak program, a költségvetési tartalék jelentős részét a vidék Magyarországára tervezi költeni a kormány.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón pontos összegről még nem beszélt, de úgy fogalmazott, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jelentős összegű emelését tervezi a kormány az ötezer fő alatti településeken.

Mint mondta, ha minden rendben lesz,

a költségvetési tartalék jelentős része a Modern Falvak programra mehet jövőre.

A tartalékról a Kormányinfó elején beszélt a miniszter, amikor a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a parlamentben múlt pénteken elfogadott 2019-es büdzsét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nemzetközi környezetben látnak kockázatokat,

ezért lett minden korábbinál nagyobb, mintegy 360 milliárd forintos a tartalék.

Ehhez csak akkor nyúl hozzá a kormány jövőre, ha biztosítva látja a költségvetési egyensúlyt. Gulyás Gergely ugyanakkor megerősítette, hogy jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó és nő a kétgyermekes családok adókedvezménye.

Januártól csökkenhet a szocho

Korábban az időpont még nem volt biztos, ehhez ugyanis módosítani kell a 2016-ban kötött bérmegállapodást, amely a jövő év első negyedévének reálkereseti adataihoz köti a szociális hozzájárulási adó jövőre tervezett mérséklését. A bérmegállapodásban foglalt módszertan szerint akkor csökkenhet tovább a munkaadói teher, ha 2018 első negyedévéhez képest 2019 első negyedévének végére 6 százalékkal nő a reálkereset. Gulyás Gergely szerint azonban

a jelenlegi béremelkedési ütem mellett nehezen képzelhető el olyan forgatókönyv, hogy ne legyen meg a szükséges 6 százalékos béremelkedés idén.

Cáfolja a kórházbezárásokat

Az EMMI után Gulyás Gergely is cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy 40 kórházra is kikerülhet a bezárt tábla. A kórházak azok után kerülhetnek nehéz helyzetbe, mivel megszűnt a mentességük a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter most hangsúlyozta, hogy minden kórházban biztosított és biztosított lesz ezután is az egészségügyi ellátás.

A Stop Soros és Brüsszel

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elfogadhatatlannak és támadásnak minősítette az Európai Bizottság részéről a "Stop Soros" törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást.

Szerinte Brüsszel magatartásában továbbra is azt látni, hogy

aki védi Európát, azt eljárás alá vonják, aki behívja a migránsokat, azt megdicsérik.

A magyar kormány szerint az Európai Bizottság működése nem tükrözi az Európai Uniót alkotó kormányok véleményét, és Brüsszel valamint a bizottság továbbra is migrációbarát politikát kíván folytatni.

Gulyás Gergely külön elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy alkotmánymódosítás miatt is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Unió. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a módosítás semmi mást nem tartalmaz, mint amit a német alaptörvény is: a menedékjog csak azokat illeti meg, akik nem biztonságos harmadik országból érkeznek.

Izrael és Németország

A miniszterelnök izraeli útjáról Gulyás Gergely azt mondta, hogy a két ország kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, mint most. A közös gondokat említve úgy fogalmazott,

Izrael számára is egyértelmű, hogy a migráció kihívást jelent. A migráció a modern kori antiszemitizmus gyökere.

A miniszterelnök berlini tárgyalásával kapcsolatban a miniszter azt emelte ki, hogy noha a két kormány sok kérdésben másként látja a világot, az együttműködés német részről is biztosított és Németország Magyarország egyik legfontosabb külföldi partnere.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap

Szombat éjszaka újabb iráni válaszcsapás érte el Izraelt: tíz ember meghalt, húsz eltűnt, kétszáz megsérült. Izraeli támadások során találatot kapott az iráni védelmi minisztérium épülete (vélhetően válaszként Teherán hasonló tegnapi akciójára) illetve egy olajdepó. Mindkét fél elhúzódó háborúra készül. A szakértők attól tartanak, hogy Irán elzárhatja a fosszilis tüzelőanyagok szállításában kulcsfontosságú Hormuzi szorost. A nap folyamán az izraeli légierő súlyos támadásokat mért Teheránra, Irán pedig ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael államra. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×