Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Tisztázni kell, Welsz Tamásnak voltak-e titkosszolgálati kapcsolatai

A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint a testületnek keddi ülésén tájékozódnia kell arról, hogy Welsz Tamásnak, a Simon-üggyel összefüggésbe hozott, csütörtökön elhunyt vállalkozónak voltak-e titkosszolgálati kapcsolatai akár Magyarországon, akár más államban.

Molnár Zsolt hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: fontos, hogy a közvélemény vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább a bizottság megismerje a Welsz-ügy nemzetbiztonsági vonatkozásait és azt, hogy a vállalkozó tevékenységét hogyan befolyásolták esetleges titkosszolgálati kapcsolatai.

Hozzátette: nem tud válaszolni arra, hogy az ülés zárt lesz-e, szükség lesz-e titkosításra, és ha igen, mennyi időre, mert ez az információk minősítőitől függ. Szerinte azonban "néhány alapvető tényről" mindenképpen tájékoztatni kell a közvéleményt.

Emellett - folytatta - a rendőrségbe vetett bizalom miatt fontos mielőbb tisztázni Welsz Tamás halálának körülményeit, hiszen egy rendőrautóban lett rosszul, és azóta ellentmondásos hírek jelentek meg a történtekről.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e már kedden megnyugtató válaszokat adni, a politikus azt mondta: mivel addigra öt nap telik el a haláleset óta, bízik abban, hogy városi legendák helyett objektív képet kaphatnak Welsz Tamás halálának körülményeiről.

Az ülésre a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó szolgálatok, továbbá az Információs Hivatal vezetőit, és az országos rendőrfőkapitányt is meghívták.

Kérdésre elmondta, bár a kormánypárt kiadott egy erről szóló közleményt, hozzá egyelőre nem érkezett olyan fideszes kezdeményezés, hogy az ülésen Mesterházy Attila MSZP-elnököt is hallgassák meg.

Hozzátette: ha lesz ilyen meghívás, a pártelnöknek kell eldönteni, részt vesz-e egy későbbi ülésen. Megjelenési kötelezettsége akkor van, ha a bizottság tényfeltáró vizsgálatot folytat, ám ilyenről még nem döntöttek

Kitért arra, személyes véleménye, hogy minden országgyűlési képviselőnek nyilvánossá kellene tennie, rendelkezik-e a magyaron kívül más állampolgársággal.

Ha a bizottság ezzel egyetért, akkor nemcsak Mesterházy Attilát, hanem minden frakcióvezetőt meg kell kérdezni arról, vannak-e kettős állampolgárok a képviselőcsoportban - fűzte hozzá.

Nem lehet ezt a kérdést az MSZP-re vagy mint a Jobbik korábban próbálta, Izraelre szűkíteni - hangoztatta. Szerinte a kérdés azért releváns, mert az elmúlt hetekben találgatások jelentek meg arról, hogy Simon Gáboron kívül más politikusoknak is lehetett külföldi, afrikai útlevele. Hozzátette: a képviselői vagyonnyilatkozatokban számos adatot kell publikálni, ezek között lehetne a helye az idegen állampolgárságnak is.

Jelezte, hogy a kettős állampolgárság nem tiltott a képviselők számára, a bevallási kötelezettséget pedig a következő Országgyűlés tagjainál lehetne bevezetni.

A keddi ülés másik témája az ukrán válság lesz. Molnár Zsolt szerint egyik kérdésnek sem szabad kampánytémává válnia.

Azt mondta, Ukrajna a polgárháború szélére sodródott, és mivel az országban csaknem 200 ezer magyar él, a mozgósítás őket is érintheti, mint ahogy Magyarországra is hatással vannak az ukrajnai események. Szerinte ez indokolja a bizottság összehívását. Egyúttal jelezte, hogy az ülés egy része reményei szerint nyilvános lesz.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×