eur:
408.42
usd:
375.48
bux:
73865.96
2024. november 1. péntek Marianna

Tárki: mélyponton a választói érdeklődés

Júliusban az elmúlt egy év legalacsonyabb választási aktivitását mérte a Tárki: a választóknak kevesebb, mint a fele rendelkezik valamilyen pártpreferenciával és alig több, mint negyede tekinti magát biztos szavazónak.

Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás alapján júliusban az előző hónaphoz képest lényegében nem változott a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága.

Érdekesség ugyanakkor, hogy míg májusban a kormánypártok és a szocialisták támogatottsága az elmúlt években nem tapasztalt szinten közelítette meg egymást, addig az előző két hónap során újra nőtt a különbség a két párt támogatottsága között, ami mögött az MSZP támogatottságának kismértékű csökkenése és a Fidesz-KDNP-vel szimpatizálók részesedésének stagnálása áll.

A többi parlamenti párt támogatottsága szintén változatlan. Ugyanakkor továbbra se a pártok szimpatizánsai, hanem a pártok közül választani nem tudó vagy a szimpátiáját el nem áruló választópolgárok alkotják a legjelentősebb csoportot, sőt arányuk az elmúlt hónapban még kissé nőtt is, így a bizonytalan és titkolózó választók aránya újra a csúcson van.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül június után júliusban is 18 százalék, míg az MSZP-é 14-ről 12 százalékra változott. A pártpreferenciájukat tekintve bizonytalanok vagy azt el nem árulók aránya viszont 48-ról 52 százalékra nőtt az elmúlt egy hónap alatt.

A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 36-ról 38 százalékra, az MSZP-é pedig 27 százalékról 25-re módosult.

A többi parlamenti párt népszerűsége is lényegében változatlan: júniusban a Jobbik a teljes népesség 11 százalékának bizalmát élvezte, ami júliusban 10 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 22 százalékos a támogatottságuk. Az LMP a teljes népességen belül júniusban és júliusban egyaránt 5 százalékot, a pártválasztók körében 10 százalékot ért el. A Demokratikus Koalíció szavazói a teljes népességen belül mindkét hónapban 2 százalékot, a pártválasztók körében pedig 3 százalékot tesznek ki.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Kamala Harrisnek három „alapvető baja” van az elnökválasztáson
Aréna

Magyarics Tamás: Kamala Harrisnek három „alapvető baja” van az elnökválasztáson

A november 5-i amerikai elnökválasztás esélyeiről, a két jelölt közötti különbségekről, a döntést jelentő pontokról beszélt Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Hegyvidéken sem lesz ingyenes, máshol fizetőssé válik vagy drágul a parkolás

A XII. kerületben ugyan ősz elején visszavonták a parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzést, ám a korábbi szerződés közelgő lejártáig valószínűleg sikerül új megállapodást kötni, így a Hegyvidéken még ideiglenesen sem lesz ingyenes a parkolás. A főváros más területein is változnak a parkolási zónák és díjak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Soha ekkora szakadék nem volt még két elnökjelölt víziója között

Soha ekkora szakadék nem volt még két elnökjelölt víziója között

Az Egyesült Államokban a 2024-es elnökválasztáson két szöges ellentétben álló gazdasági vízió közül választhatnak az amerikaiak. Míg a demokrata Kamala Harris a gazdagok adóinak megemelésére, célzott vámok bevezetésére és a szociális támogatások bővítésére helyezi a hangsúlyt, a republikánus volt-elnök, Donald Trump alacsonyabb vállalati adókat, kereskedelmi védőintézkedéseket és deregulációt ígér. A két politikai program nem csupán gazdasági irányvonalakban, hanem a társadalmi kérdések kezelésében is markánsan eltér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×