eur:
408.42
usd:
375.48
bux:
73865.96
2024. november 1. péntek Marianna

Hogyan vélekedik a magyar lakosság az IMF-megállapodásról?

A magyar állampolgárok többsége támogatja Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti megállapodás létrejöttét - derül ki a Századvég 2012. július második felében készített közvélemény-kutatásából. A lakosság bizonyos feltételeket - például az ingatlanadó és a vagyonadó bevezetését, vagy a bankadó eltörlését - nem tart elfogadhatónak az egyezmény megvalósulásának érdekében.

A hónap folyamán érkezett hazánkba a Nemzetközi Valutaalap delegációja, amelynek jelenléte nyomán újra a média célkeresztjébe került a szervezet szerepe, a pénzügyi védőháló kérdése, valamint a megállapodás során vállalható feltételek köre. A Századvég 2012 júliusában végzett közvélemény-kutatásában azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyar állampolgárok a kormány és az IMF között zajló tárgyalásokról.

Magyarország és az IMF megállapodását a pénzügyi védőhálóról a magyar lakosság többsége, 58 százaléka támogatja. Az egyezménnyel kapcsolatban a megkérdezettek 22 százaléka nyilatkozik elutasítóan, 20 százalék pedig nem tud, vagy nem kíván állást foglalni a témában.

A kérdésben viszonylag egységesen vélekednek a jobboldali és baloldali szavazók, valamint a magukat középen állónak vallók. A különböző pártok szimpatizánsai közül alapvetően többségben vannak azok, akik kiállnak a megállapodás mellett, egyedül a Jobbik szavazóinál tapasztalható, hogy közel másfélszer annyian ellenzik (50 százalék), mint támogatják (35 százalék) az egyezmény aláírását.

Az állampolgárok többsége nem támogatná a megállapodás létrejöttét, ha az IMF az ingatlanadó (63 százalék) és a vagyonadó (51 százalék) bevezetését, vagy a bankadó eltörlését (45 százalék) várná el hazánktól.

A megkérdezettek többsége elfogadhatónak tartja, ha a Nemzetközi Valutaalap feltételei között szerepel az államadósság további csökkentése (68 százalék), a költségvetési egyensúly szigorú betartása (64 százalék), vagy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása (42 százalék).

E kérdésben is alapvető egységesség jellemző a politikai önbesorolás és pártszimpátia terén: a megfogalmazott feltételek közül egyedül a bankadó eltörlése osztja meg a lakosságot. A jobboldaliak (63 százalék) az országos átlagot meghaladóan, a középen állók (41 százalék) az országos átlaghoz közelítő mértékben inkább nem preferálják a megállapodást e feltétel esetén. A magukat baloldalinak vallók a bankadó eltörlését is a teljesíthető kitételek közé sorolják, 49 százalékuk támogatja, 33 százalékuk ellenzi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Kamala Harrisnek három „alapvető baja” van az elnökválasztáson
Aréna

Magyarics Tamás: Kamala Harrisnek három „alapvető baja” van az elnökválasztáson

A november 5-i amerikai elnökválasztás esélyeiről, a két jelölt közötti különbségekről, a döntést jelentő pontokról beszélt Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Hegyvidéken sem lesz ingyenes, máshol fizetőssé válik vagy drágul a parkolás

A XII. kerületben ugyan ősz elején visszavonták a parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzést, ám a korábbi szerződés közelgő lejártáig valószínűleg sikerül új megállapodást kötni, így a Hegyvidéken még ideiglenesen sem lesz ingyenes a parkolás. A főváros más területein is változnak a parkolási zónák és díjak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Soha ekkora szakadék nem volt még két elnökjelölt víziója között

Soha ekkora szakadék nem volt még két elnökjelölt víziója között

Az Egyesült Államokban a 2024-es elnökválasztáson két szöges ellentétben álló gazdasági vízió közül választhatnak az amerikaiak. Míg a demokrata Kamala Harris a gazdagok adóinak megemelésére, célzott vámok bevezetésére és a szociális támogatások bővítésére helyezi a hangsúlyt, a republikánus volt-elnök, Donald Trump alacsonyabb vállalati adókat, kereskedelmi védőintézkedéseket és deregulációt ígér. A két politikai program nem csupán gazdasági irányvonalakban, hanem a társadalmi kérdések kezelésében is markánsan eltér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×