eur:
404.22
usd:
374.42
bux:
74263.78
2024. október 26. szombat Dömötör

Megszabja a kormány, hány év alatt kell elvégezni a főiskolát

Sajtóhírek szerint a Széll Kálmán-tervben szereplőnél jóval kevesebb pénzt vonna ki a felsőoktatásból az államtitkárság. A Népszabadság úgy tudja, hogy a jelenleginél némileg kevesebb állami fenntartású intézmény maradna. A diákoknak szabnának egy időhatárt, amely alatt el kell végezni a képzést.

2014-ig 36 milliárdot vonnának ki a felsőoktatásból, 29 helyett 26 állami intézménnyel számol az oktatási államtitkárság - derült ki a Népszabadság birtokába került új felsőoktatási koncepcióból. A 36 milliárd forint azért érdekes, mert a Széll Kálmán-terv angol nyelvű változatában összesen 88 milliárdos elvonás szerepel 2014-ig. Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár korábban ezt túl soknak tartotta.

Az Origo májusban egy akkori koncepció alapján arról írt, hogy a jelenlegi 29 helyett 16 állami intézmény marad, a maradék 13 előtt az összeolvadás, a magánegyetemmé válás vagy a megszűnés állt volna. Az akkori elképzelés szerint a Corvinus Egyetem sem maradt volna önálló.

Hoffmann Rózsa államtitkár akkor cáfolta az intézménybezárásokat, az összeolvadást viszont nem. Most a Népszabadság szerint kérdéses, mi lesz a Corvinussal. Az maradhat ugyanis egyetem, ahol legalább négy kar működik, viszont a Corvinus egyik karát biztos leválasztják a Nemzeti Közszolgálati egyetem számára. A Corvinusnak a honlapja szerint most hét kara van.

A Népszabadság szerint a koncepció a szolnoki főiskolát a kecskeméti részeként említi, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola sincs az anyagban.

Változó szerep

Az iskolák szerepe is változna, a főiskolákon inkább a gyakorlati célú, a munkaerőpiac igényeire gyorsan reagálni tudó, kétéves felsőfokú szakképzés, alapképzés és - kivételes engedéllyel - mesterképzés folyna. A keretszám drasztikus csökkentéséről is ír a lap, de részletekbe nem megy.

Az Origo pár hónapja azt írta, hogy a jelenlegi 54 ezerről 2014-re, 30 ezerre csökkentenék az államilag finanszírozott keretszámot. A két anyagban egyezik, hogy a Budapest-központúságot csökkenteni kell. Az új terv szerint az állam a hallgatót, illetve a támogatott szakképesítés megszerzését és nem az intézményt támogatja.

Új elem az is, hogy a felsőoktatási intézményekben ugyanazon a szakon csak államilag finanszírozott, vagy csak költségtérítéses képzés szervezhető. El kellene küldeni azt a hallgatót, aki a például, a hároméves alapképzést nem végzi el 4,5 év alatt.

A Népszabadság birtokába került új tervezetben szerepel az is, hogy a kormány alá rendelik az egyetemeket. Ha az állam tartja fenn az intézményt, és a tanulók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott képzésen tanul, úgy a felsőoktatási intézmény a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer részét képezi, a rektor kinevezésében egyetértési joga lenne.

Az állam dönt az intézményrendszer méreteiről, megszüntetéséről, összevonásáról, újak alapításáról, de például, arról is, hogy nemzeti felsőoktatási rendszerben milyen arányban legyenek kizárólagosan önköltséges képzések. A fő cél a nemzeti középosztály megteremtése.

Érdekesség, hogy a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer bevezetése mellett érvelt egy századvéges cikk, amely nagyjából egy hónapja jelent meg a Magyar Nemzetben. A nemzeti középosztály kifejezés is szerepel ebben az anyagban, és más hasonlóság is felfedezhető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az orosz elnök ésszerű kompromisszumról beszélt

Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.28. hétfő, 18:00
Oroszi Beatrix
a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×