Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Rejtély, hogy kik voltak a Margit híd állítólagos ólommérgezettjei

Még nem tudni, kik azok a munkások, akik az egyik kereskedelmi csatorna híradójának arról számoltak be, hogy ólommérgezést kaptak a Margit híd felújítása közben - mondta el az InfoRádióban Tóth Kata, az építtető konzorcium szóvivője. Hozzátette: korábban az egyik szűrővizsgálaton négy munkásnál magas ólomértéket mutattak ki, de az eredmények határértéken belül voltak. Zacher Gábor toxikológus közölte, a munkásokat nem kezelte, csupán az egyik dolgozó laboreredményét látta.

Hivatalosan senki nem kereste meg ólommérgezéses panasszal az MH 2009 konzorciumot - közölte a társaság szóvivője. Egyetlen tény biztos: valóban dolgozott néhány olyan festő korábban a Margit hídon, akik újabb munkára jelentkeztek. A munkába állást minden esetben összekötik egy szűrővizsgálattal, ahol kimutattak bizonyos mértékű ólomexpozíciós értéket. Azonban ez soha nem ólommérgezést jelent, csupán egészségügyi határértéket - mondta el Tóth Kata.

Arról nincs tudomása a kivitelezőnek, hogy ezek a munkások azonosak-e kereskedelmi csatornának panaszkodókkal. Ennek próbálnak utána járni a konzorciumnál - tette hozzá.

Tóth Kata megjegyezte, hogy a szűrést minden építkezésen évente kell elvégezni, az MH 2009-nél azonban háromhavonta ismétlik. Hangsúlyozta: világszerte azok a munkások, akik a Margit hídnál használt festéktípussal dolgoznak, egyféle maszkot viselnek, amely megvédi őket az ólommérgezéstől. A konzorcium az ilyen védőfelszerelésekre csaknem tízmillió forintot költött - jelezte a szóvivő.

Az ólommérgezést a maszk viselésén túl úgy is meg lehet előzni, hogy a festők gyakran kezet mosnak. Erre a kivitelező cégnél szintén nagy gondot fordítanak - mondta Tóth Kata.

Zacher nem tud róluk

A Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője kijelentette, hogy ő egyetlen ólommérgezett beteggel sem találkozott. Zacher Gábor elmondta, hogy csupán az egyik kereskedelmi csatornától keresték meg, és azt mondták: náluk jelentkezett valaki, akinek kórlapján az ólomszint 500 mikrogramm/liter fölötti értéket mutatott.

Föltették a kérdés, hogy ez az érték mit jelent, mire a toxikológus azt válaszolta: ez bizony krónikus ólommérgezés, amit kezelni kell. A megengedett egészségügyi érték felső határa ugyanis 400 mikrogramm literenként. Erre a kezelésre speciális gyógyszert alkalmaznak, amely kivonja az ólmot a lágyszövetekből és a csontokból.

Zacher Gábor azt mondta: az ólommérgezés tünetei attól függnek, hogy akut vagy krónikus esetről van-e szó. Akut mérgezésnél, amivel ritkábban találkozik a toxikológus, a szerves ólomvegyületek lenyelése már egy-két óra alatt idegrendszeri- és szívritmus zavart okoz.

A krónikus mérgezés viszont visszatérő hasi panaszokkal, görcsökkel jelentkezik, megjelenhetnek itt is idegrendszeri tünetek, a toxin pedig a vesét szintén megtámadhatja.

A kórházban évente 15-20 ólommérgezéses beteget látnak el - tájékoztatott a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×