Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Lakóterület alá söpörnék a szennyezést a Velencei-tó környékén?

Nem épülhetnek újabb házak azon a területen a Velencei-tó közelében, ha bebizonyosodik, hogy a hetvenes évektől olaj és fenol került a talajba egy üzemből. A helyi civilek szerint az önkormányzat tudott a szennyezésről, a jegyző azonban cáfol.

Az önkormányzat nem tudott, nem is tudhatott az esetleges szennyezésről, mivel a területet a magyar állam részben el-, részben pedig bérbe adta egy vállalatnak - mondta az InfoRádiónak az ügy kapcsán Papp Gyula Gábor, Velence jegyzője.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában arról írt, hogy a Velencei-tó és annak élővilága is veszélybe kerülhet, mivel hamarosan elérheti a vizet az egykori Agárdi Mezőgazdasági Kombinát üzeméből, a fafeldolgozással foglalkozó Agrokomplexből a talajba került olaj- és fenolszennyezés.

Az InfoRádió megkereste Kernya Gábort, a Sz-Épülő Velencéért Egyesület elnökét, aki szerint a velencei önkormányzat legalább öt éve, de talán még régebben tud az esetleges szennyezésről, de semmit sem tett.

Hová lettek a mérgező anyagok?

A civil szervezet vezetője elmondta: az üzemben a hetvenes évek közepétől a kilencvenes évek elejéig rétegelt, ragasztott fából készült tárgyakat gyártottak mérgező hatású benzol, toluol, xilol és xenol felhasználásával.

Amikor a kilencvenes évek végén a gyárat bezárták és privatizálták, az ivóvízbázisok védelmére akkreditált cég, a Reaqua Kft. környezetvédelmi állapotfelmérést végzett a területen. A szakemberek a szennyezés két forrásának környékén, az üzem mellett, illetve azon a területen fúrtak kutat a talajvíz minőségének megfigyelésére, ahol korábban a gázolajat fejtették át - magyarázta Kernya Gábor.

A vizsgálat során kiderült, hogy a gyár közelében a talajban és a talajvízben jóval a határérték feletti mennyiségben található a négy toxikus anyag, míg a másik helyen szénhidrogéneket, valószínűleg gázolajat mutattak ki.

Egy második, 2004-ben elvégzett ellenőrzés során a szakértők tizenegy kutat fúrtak az üzem környékén, és azt találták, hogy a szennyeződés mértéke csökkent, kármentesítésre pedig nincs szükség. Ez alkalommal a töltőállomást területén nem vizsgálódtak - mondta a civil szervezet elnöke.

A vizsgálat eredményének ismeretében a környezetvédelmi felügyelet kármentesítési monitoringot írt elő, öt éves határidővel, de amikor Kernya Gábor a területen járt, hogy fényképeket készítsen a kutakról, egyértelművé vált számára, hogy azokat elhanyagolták.

Laknak-e?

Az üzem területéről kifolyó szennyvizet egy, a Velencei-tóba torkolló vízfolyásba, a Csontréti-patakba vezették - fűzte hozzá a Sz-Épülő Velencéért Egyesület vezetője, megjegyezve: az önkormányzat, ahelyett, hogy lépett volna a szennyezés ügyében, tavaly arról döntött, hogy az üzem területét lakóterületté nyilvánítja és közösségi célra kívánja felhasználni.

Papp Gyula Gábor erről szólva közölte: a képviselő-testület tagjai egyetértettek abban, hogy kezdeményezni kell az állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, ennek feltétele azonban az, hogy meghatározzák, milyen célra használnák a területet.

"Azt kijelenteni, hogy mi oda lakóterületet akarunk, ha törik, ha szakad, nem egészen korrekt megközelítés" - jelentette ki a jegyző, hozzátéve: ha bebizonyosodik a környezetszennyezés, a több hektáros terület, amelyen most is több szolgálati lakás áll, nem lesz lakóterület.

Hanganyag: Szabó S. Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×