A május 14-e óta dolgozó Országgyűlés már a kormány május 29-i megalakulása előtt döntött az országgyűlési képviselők létszámának csökkentéséről és a kevesebb - mindössze nyolc - minisztériumból álló új kormányzati struktúráról. Létrehozták a miniszterelnök-helyettes és visszaállították a közigazgatási államtitkár posztját. Jogszabály született a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Május 26-án az Országgyűlés megadta a szavazati joggal nem járó állampolgárságot a határon túli magyaroknak.

A miniszterelnök május 29-én ismertette a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, majd a 85 oldalas kormányprogramot. Egyebek mellett azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek, egyszerűsítik az adórendszert, és két héten belül megerősítik a közbiztonságot.

Június elsején a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét, amikor emlékülést tartott a törvényhozás. Határoztak a képviselők arról, hogy a jövő őszi népszámlálás során a vallásra, az egészségi állapotra, a nyelvismeretre, a közlekedésre és az utazásra, illetve az üdülőtulajdonra is rákérdeznek. Megváltoztatták a közterületi parkolás szabályait, a parkoltatást önkormányzati jogkörbe utalták.

Június 8-án döntöttek az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről, és szigorították az ajánlás szabályait. Törvény született arról, hogy az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel elbocsáthatja a kormánytisztviselőket. (Ezt néhány nappal később Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.)

Megszűnt a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint az Ellenőrző Bizottság, kormányhatározattal verseny nélkül is használatba adható lett az állami vagyon, és kormánybiztost neveztek ki az APEH, illetve a VPOP összevonására. A parlament módosította a közoktatási törvényt, annak érdekében, hogy megszüntessék az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését.

Az "igen" gombot nyomta meg a kormánytöbbség a büntető törvénykönyv szigorításáról szóló szavazáson is. Ennek része volt az úgynevezett "három csapás", amely a visszaeső erőszakos bűnözőkre súlyosabb büntetést szabott ki. A Btk. módosítása révén szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokat vagy rendőröket bántalmaznak, és a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntethetővé tették.

Június 8-án a kormánypárti képviselők kétharmados országgyűlési többsége elfogadta azt a javaslatot, hogy jogosítványt csak az szerezhessen, akinek legalább általános iskolai végzettsége van, és támogatták a 2006-os tűzijáték, illetve a négy évvel ezelőtti őszi tömegoszlatások áldozatainak kárpótlásáról szó határozatot.

Orbán Viktor június 8-án jelentette be kormánya első, 29 pontos gazdasági akciótervét. Ennek részeként július elsejétől a devizaalapú hitelekre nem lehet jelzálogjogot bejegyezni, tíz kis adóból hetet eltöröltek, a fennmaradó három pedig 2011 januárjában szűnik meg, a korábbi 51 helyett már csak 33 engedélyre van szükség egy beruházás elindításához, ingatlant pedig vállalkozói engedély nélkül is bérbe lehet adni.

A Széchenyi-kártya ötvenmillió forintos hitelkerettel és két százalékos kamattámogatással igényelhető, a közszférába pedig költségvetési felügyelőket küldtek, és bértömeg-gazdálkodást, illetve kétmilliós kereseti plafont vezettek be. A kilakoltatási moratóriumot meghosszabbították 2010 végéig. Döntött a kormány a 120 milliárd forintos megtakarítási csomagról, és arról, hogy júliusban nem lesz gázáremelés, 500 milliós éves árbevétel alatt a cégek társasági adóját 19 százalékról 10-re csökkentették.

Mindezekre az intézkedésekre Orbán Viktor miniszterelnök szerint a választók adtak felhatalmazást, ő pedig időt kért tőlük:

"Nyolc évig vittek minket befelé az erdőbe. Az is eltart egy-két évig, míg kijutunk belőle. Úgy látom, hogy az országban van kellő erő és elszántság, hogy a kiút ne tartson annyi ideig, mint az eltévelyedés."

A bankadótól kétszázmilliárdot remél a kormány, három helyett azonban csak két éven át szedik be, 2011-től. Orbán Viktor már az akcióterv bejelentésekor igyekezett megakadályozni a bankellenes hangulat kialakulását:

"Szeretnénk világossá tenni, hogy a kormány közgazdasági meggyőződése szerint jól működő pénzintézeti rendszer nélkül egyetlen modern gazdaság sem lehet versenyképes."

A devizahiteleseket segítő csomag, és azzal összefüggésben a Nemzeti Eszközkezelő Társaság koncepciója augusztus végére készül el, és 2011-től lesz hatályos. Megkönnyítették a pálinkafőzést és döntöttek a pártok támogatásának 15 százalékos csökkentéséről. A 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadót 2011. január elsejétől vezetné be a kormány két év alatt, 2013-tól pedig egykulcsos családi adózási rendszert alakítana ki. Jelentősen átcsoportosítja a kabinet az uniós forrásokat is: tízről negyven-ötven százalékra emelné a kis- és közepes vállalkozások részesedési arányát.

Az akcióterv részeként a kormány, illetve az Országgyűlés egyszerűbbé tette az egyszerűsített foglalkoztatást, és vállalta a másodlagos élelmiszer-vizsgálat bevezetését.