A felbujtóként különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolt Zuschlag János a kecskeméti büntetőper elején kijelentette, hogy az esetleges rendőri kapcsolatokról, a telefonlehallgatásokról - amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódott - nem nyilatkozik, továbbá nem részletezi, hogy kinek milyen szerepe volt a pályázati döntéshozatalban.

Zuschlag János beszélt viszont arról, hogy a FIB-es rendezvények biztosítását szolgáló négy alapítvány fiktív volt, és elismerte, hogy társaival együtt fiktív számlákat használtak fel különböző pályázati pénzek igazolására. Azt tagadta, hogy ő adott volna utasítást a fiktív számlák kiállítására, továbbá azt hangsúlyozta, hogy a pályázati célok valójában megvalósultak, csak éppen le kellett fedni azokat a fiktív számlákkal.

Ugyanakkor cáfolta, hogy kampányra mentek volna a pénzek. Szerinte nem is lehet meghatározni, mi az, hogy kampányköltség. Úgy fogalmazott: Lados István, a személyi titkára javasolta, hogy hamisítsanak számlákat, és ő ezt elfogadta. A technika nem érdekelte, csak a végeredmény. Beszámolt még arról, hogy Lados István, az ügy másodrendű vádlottja megkérte őt, hogy Zuglóban két egyesület pályázatát támogassa. Beismerte azt is, hogy az ő ötlete volt Lados István erdélyi bújtatása, de ezt a megfogalmazása szerint a védekezés részének tekintette. A teremben kacagás fogadta, amikor Zuschlag János munkakapcsolatáról szólva azt mondta: politikusként próbált mindenkihez kedves lenni.

Arra a bírói kérdésre, hogy ki döntött arról, hogy melyik egyesület illetve alapítvány pályázzon pénzekre, Zuschlag János így felelt: "Az ifjúsági közélet részese voltam, és ha úgy tetszik, szavam is volt. Tudtam, mikor milyen pályázatok vannak. Egyébként a parlament társadalmi kapcsolatok bizottságának is tagja voltam. Az információkról értesítettem a FIB-et, de a pártot is, mert igyekeztünk jó dolgokra pályázni. Törekedtem rá, hogy minél több, hozzánk közel álló pályázó legyen.

Mint mondta, arról nem volt tudomása, hogy egy autót azért gyújtottak volna fel szándékosan, hogy azáltal eltüntessék a pályázati iratok egy részét. A bíró egyébként elutasította azt az indítványt, amely a parlamenti pártok vezetőinek meghallgatását célozta. Úgy ítélte meg, hogy a meghallgatás nem vinné előre érdemben a tárgyalást. Ugyanakkor közölte: nem tartja kizártnak az érintett sportminiszterek némelyikének tanúként való kihallgatását.

A büntetőper, amelyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre, kedden folytatódik.