Címke: belpolitika (87 cikk)

Ha Németországban most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat, a konzervatív pártszövetség fölényesen nyerne, a CDU és a CSU kétszer annyi szavazatra számíthatna, mint a legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD.

Szlovákiára mindig is jellemző volt az élénk és változatos pártpolitikai élet, azonban a társadalmi szétszakadás, polarizálódás korábban ismeretlen volt, és nagyon sokan az ebből eredő feszültséget okolják a kormányfő elleni merényletért.

A hatalom visszaszerzésére törekszik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Németország legnagyobb konzervatív pártjának kongresszusa elfogadta az új programot: a hetvenoldalas dokumentum a korábbi, immár tizenhat éves programot váltja fel, amely felett eljárt az idő. A párt felett azonban aligha, a 2021-es választási kudarc után mára ismét Németország legerősebb pártjává vált.

Öt hét van hátra a június 9-i európai parlamenti választásokig, a németeket azonban mindenekelőtt a belpolitika foglalkoztatja, a kontinens jövője inkább ennek függvényében. Erről tanúskodik az a legfrissebb felmérés, amelyet az ARD közszolgálati médium megbízásából végeztek. A menekültpolitika alakulása mellett a költségvetési gondok aggasztják leginkább az embereket. Az Európai Unió politikájával azonban kevesebb mint egyharmaduk elégedett.

A súlyos költségvetési válság nyomán az elmúlt hónapokban több alkalommal is fellángolt a vita az arra rászorulóknak, elsősorban munkanélkülieknek nyújtott állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld szigorításáról. A korábbi Hartz 4 rendszert 2023 januárjában felváltó támogatást főként a konzervatív CDU-CSU ellenzéki pártszövetség bírálja, de a kormánykoalíció pártjai között is szinte rendszeresen felújuló vita tárgya. Ezúttal - és immár nem először - a pénzügyminiszter állt elő újabb indítvánnyal.

A hét végén a brandenburgi Grünheidében több százan tüntettek Elon Musk elektromos autókat előállító cégének tervezett bővítése ellen, mint ahogy mellette is. Brandenburg tartomány szociáldemokrata miniszterelnöke a bővítéspártiak élére állt.

Még meg sem történt a károk felmérése, de Németországban máris megkezdődött a rendkívüli lehallgatási botrány okozta károk lehetséges elhárítása. A konzervatív ellenzék nemzetbiztonsági tanács felállítását vetette fel.

A tiltakozások, az egészségügyi szakértők szerint mindenekelőtt a fiatalokat fenyegető kockázatok ellenére várhatóan már a hét második felében a Bundestag elé kerül a marihuána legalizálását célzó kormányzati tervezet. Ha a Bundestag várhatóan zöld jelzést ad, a sokat vitatott "Lauterbach-törvény" április 1-jén életbe léphet.

Friedrich Merz tizennyolc hónappal a parlamenti választások előtt már a koalíciós lehetőségeket latolgatta, és kizárásos alapon elsősorban a Zöldek Pártja mellett tette le a garast, amit viszont nem fogadott kitörő örömmel a bajor testvérpárt, a CSU.

Angela Merkel búcsúzik pártjától, a CDU pedig a korábbi kancellár politikájától – vélekednek az elemzők a konzervatív párt új programjáról, amelynek tervezetét most hozták nyilvánosságra.

Nem volt könnyű az idei esztendő a németek számára sem, egy friss felmérés szerint többségük ennek ellenére nem a karácsonyi ajándékokon akar takarékoskodni. Az alacsonyabb jövedelműek azonban visszafogottabbak, de ők is inkább az élelmiszereken spórolnának.

Nancy Faeser belügyminiszter szerint a Hamász iszlamista terrorszervezetet éltető, palesztinbarát tüntetők a rendőrséggel szembeni fellépésükkel, antiszemita szimbólumaikkal, illetve jelszavaikkal átlépték a határt jelentő vörös vonalat.

Türingia után Szász-Anhalt alkotmányvédelmi hivatala is szélsőjobboldalinak minősítette a második legnépszerűbb pártot, ez lehetőséget biztosít a hatóságoknak, hogy az AfD szervezeteit titkosszolgálati eszközökkel figyeljék, és az általuk szükségesnek vélt esetekben fellépjenek ellene.

Megrengették Németországot a hét végi tartományi választások. Bajorországban és Hessenben egyaránt a konzervatívok nyertek, az országos vesztes pedig az Olaf Scholz kancellár vezette baloldali kormánykoalíció. Olyannyira, hogy a legfrissebb felmérések szerint a németek többsége azonnali, előre hozott választásokat akar, és gyökeres váltást a menekültpolitikában.

Főhet a feje Berlinben Olaf Scholz kancellárnak. A Bajorországban és Hessenben tartott tartományi választásokon a szavazók elemzők szerint mindenekelőtt a Németországban 2021 decembere óta kormányzó baloldali koalíciónak nyújtották be a számlát.

Kiállt a parlament előtt tett hamis tanúvallomással vádolt elődje, Sebastian Kurz mellett az osztrák kancellár. Karl Nehammer – aki Kurztól a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki, egyben a kamcellári tisztséget is megörökölte – meggyőződését fejezte ki, hogy a volt kancellár tisztázza magát a vádak alól.

A gazdaság állapota és a migráció foglalkoztatja leginkább a németeket. Az Infratest dimap intézet felmérése szerint mindenekelőtt ennek alapján ítélik meg a kormány tevékenységét. A mérleg lesújtó.

Még tart ugyan a nyári parlamenti szünet, a kormánykoalíció pártjai azonban máris egymásnak estek.

Noha a következő parlamenti választásokat Németországban a naptár szerint bő két év múlva, 2025 szeptemberében tartják, a kulisszák mögött már folyik a találgatás, hogy ki lehet a jelenleg regnáló szociáldemokrata Olaf Scholz konzervatív kihívója. Sőt, immár nem csak a kulisszák mögött, különös tekintettel arra, hogy a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU jelentős fölénnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját. A kancellár pártját, az SPD-t mostanra a bevándorlásellenes radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) is megelőzte.

Gyökeresen új családpolitikát sürgetett a szakképzett munkaerő hiányának leküzdése érdekében a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke. Tino Chrupalla - aki Alive Weidellel közösen vezeti a rohamosan erősödő ellenzéki pártot - a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt több gyermek születésére lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy pártja ellenzékiből kormánypárttá akar válni.