Karl Nehammer elődje ellen idén augusztusban emeltek vádat 2020 júniusában tett kijelentéseivel kapcsolatosan. Sebastian Kurz az osztrák parlament által létrehozott vizsgálóbizottságban a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) vezetőjének, Thomas Schmidnek a kinevezéséről azt állította, hogy előzetes tájékoztatást kapott a kinevezéséről, a kiválasztásban nem vett részt. Korábban vádolták őt azzal is, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszírozta a népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és közvélemény-kutatásokat. A kancellári tisztségről sorozatos botrányok után 2021 októberében lemondani kényszerült, és tisztségét korábbi belügyminisztere, Karl Nehammer vette át.

Az ORF-nek adott interjúban a hivatalban lévő kancellár védelmébe vette elődjét. "Örülök, hogy megkezdődik a per, Sebastian Kurz pedig örül annak, hogy bizonyíthatja ártatlanságát" – jelentette ki.

"Hiszek Sebastian Kurz ártatlanságában, és hiszek a független igazságszolgáltatásban"

– hangsúlyozta Nehammer. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a pártjából és az osztrák Zöld Pártból álló kormánykoalíció már több törvényt fogadott el a korrupció elleni harc érdekében. Fontos célkitűzésként említette, hogy még ebben az évben megszűnjön a hivatali titoktartás minden formája. Erről még tárgyalunk a zöldekkel, de kilencven százalékban már "készek vagyunk" – tette hozzá.

Bírálta a néppárt egykori koalíciós partnere, a radikális jobboldali Osztrák Néppárt jelenlegi vezetőjét, Herbert Kicklt. Az osztrák népszerűségi listát jelentős fölénnyel vezető radikális párt vezetőjét oroszbarátsággal vádolta. Azt is állította, hogy Kickl egykori belügyminiszterként a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kijelentéseivel a lakosságot veszélyeztette. Nehammer szerint miniszterként Herbert Kickl biztonsági kockázatot jelentett.

Kijelentette, hogy kancellárként Herbert Kickllel nem fog kormányt alakítani. Az Osztrák Szabadságpárttal való jövőbeni koalíciótól azonban nem zárkózott el. Szavai szerint ez csak akkor lehetséges, ha nem Kickl a párt elnöke. "Az FPÖ-n múlik, hogy melyik irányt választja" – tette hozzá.

Az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban ismét hangsúlyozta, hogy elítéli Oroszország agresszióját. Hangsúlyozta azt is, hogy támogatja a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság állásfoglalását, és Vlagyimir Putyint maga is háborús bűnösnek tekinti.

"A semlegesség nem azt jelenti, hogy behunyjuk a szemünket, amikor bűncselekményeket követnek el"

– jelentette ki. A kancellár ugyanakkor a többi között az "alternatívák hiányával" indokolta, hogy Ausztria továbbra is Oroszországból szerzi be a gáz jelentős részét. Az oroszországi gáz nem olcsóbb. mint más országoké, de a vezetékrendszer kiépítése komoly kihívást jelent – tette hozzá.

A 2021 októbere óta hivatalban lévő néppárti-zöldpárti koalíció tevékenységét a viták ellenére jónak ítélte. Fontosnak nevezte a klímavédelem elleni harcot, szavai szerint a két párt célja ugyanaz, csupán a megvalósításhoz vezető úton vannak különbségek.

Közös célnak nevezte, hogy a koalíció kitartson a 2024-es őszi választásokig.

Szavai szerint a kormányprogramban foglaltak kétharmadát más sikerült megvalósítani. Megvédte a kormány válságkezelő stratégiáját is. Az infláció tekintetében szavai szerint a zöldekkel "középút" választásában állapodtak meg.

"Sikerült megerősíteni a vásárlóerőt, még akkor is, ha az infláció magas maradt. Más országok, amelyekben az alacsonyabb az infláció, veszítettek a vásárlóerőből" – érvelt Nehammer.