Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
330.23
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Generációk csatája: új pártvezért keresnek a brit konzervatívok

A vesztes júliusi választások után csak most jött lendület be a brit konzervatív párt vezetőválasztó kampánya. A héten tartották az első fordulót, amelyben jelenleg a volt belügyi államtitkár és az egykori üzleti miniszter a két jelölt.

A július 4-i választás előtt a brit konzervatívok arra fordítottak sok energiát, amire mindig is: a belviszályokra. Akkor azt volt a téma, hogy ki az igazán hithű tory, Rishi Sunak túl puha-e és elveszíti-e a választást. Elveszítette. Úgy tűnt, a párttagság nyaralással próbálta feledni a bút (ez nem korrekt, sokan az országot járták és híveket toboroztak), és most kezdődött meg a távozását bejelentő Sunak utódjának kiválasztása a pártvezéri posztra.

Az első forduló után Robert Jenrick egykori belügyi államtitkár áll az élen

– akinek az illegális migrációval kapcsolatos nyilatkozatai egyre keményedtek a hónapok során. Ő az, aki azt ígéri, hogy kivonja Nagy-Britanniát az Európai Bíróság hatálya alól. A nagy vesztes, a migránsok és tüntetők elleni szintén kemény szólamairól ismert Priti Patel egykori belügyminiszter. A valóságshow-k nyelvezetét idézve, őt szavazták ki a házból.

A második legtöbb szavazatot kapta Kemi Badenoch egykori üzleti miniszter, a toryk egyik üdvöskéje. Mindezt annak ellenére, hogy nem őshonos angol származású, hanem a konzervatív ideológiát magáévá tévő színesbőrű politikus, aki a parlamentben rendszeresen nekiment a woke ideológiának és azt mondta a panaszkodóknak:

Európában Nagy-Britannia az az ország, ahol a legjobb feketének lenni.

Versenyben maradt még James Cleverly, volt brit külügyminiszter, előtte a belügyi tárca gazdája, Tom Tugendhat, az árnyékkormány biztonsági államtitkára, aki főleg az Oroszországgal és Kínával szembeni hajthatatlanságáról ismert és Mel Stride volt munka- és nyugdíjügyi államtitkár.

Az 51 éves Tugendhat „fiatal arcnak” állítja be magát. A volt katona azt ismétli, hogy a régi tory gárdának most már át kell adnia a helyét. A vezetőválasztás is tükrözi ezt a generációs szakadékot: most négy, másodvonalbeli és egy tapasztalt volt kormánytag tory áll szemben egymással, a „fiatalok” közül kettő kora negyvenes.

A fiatal vonalat támogató néhány képviselő nyílt levelet írt, amiben azt fejtegeti, hogy vezetői válság van, de a lakosságnak nem a párt politikájából, hanem a pártból lett elege. „A következő vezérnek meg kell reformálnia a pártot, helyreállítani a jóhírét és radikális konzervatív ajánlattal kell előállnia a következő választásokon” – írták.

Az öt fennmaradó jelölt közül kedden szavaznak ki egy továbbit a párttagok,

majd október 9-10 között kiesik további kettő. Ezek után csap össze a két fennmaradó aspiráns, akik közül választanak a párttagok október 31-ig. Azt, hogy ki lesz a brit konzervatív ellenzék új vezére (egyben miniszterelnök-jelöltje), november 2-án jelentik be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×