Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Pixabay

Generációk csatája: új pártvezért keresnek a brit konzervatívok

A vesztes júliusi választások után csak most jött lendület be a brit konzervatív párt vezetőválasztó kampánya. A héten tartották az első fordulót, amelyben jelenleg a volt belügyi államtitkár és az egykori üzleti miniszter a két jelölt.

A július 4-i választás előtt a brit konzervatívok arra fordítottak sok energiát, amire mindig is: a belviszályokra. Akkor azt volt a téma, hogy ki az igazán hithű tory, Rishi Sunak túl puha-e és elveszíti-e a választást. Elveszítette. Úgy tűnt, a párttagság nyaralással próbálta feledni a bút (ez nem korrekt, sokan az országot járták és híveket toboroztak), és most kezdődött meg a távozását bejelentő Sunak utódjának kiválasztása a pártvezéri posztra.

Az első forduló után Robert Jenrick egykori belügyi államtitkár áll az élen

– akinek az illegális migrációval kapcsolatos nyilatkozatai egyre keményedtek a hónapok során. Ő az, aki azt ígéri, hogy kivonja Nagy-Britanniát az Európai Bíróság hatálya alól. A nagy vesztes, a migránsok és tüntetők elleni szintén kemény szólamairól ismert Priti Patel egykori belügyminiszter. A valóságshow-k nyelvezetét idézve, őt szavazták ki a házból.

A második legtöbb szavazatot kapta Kemi Badenoch egykori üzleti miniszter, a toryk egyik üdvöskéje. Mindezt annak ellenére, hogy nem őshonos angol származású, hanem a konzervatív ideológiát magáévá tévő színesbőrű politikus, aki a parlamentben rendszeresen nekiment a woke ideológiának és azt mondta a panaszkodóknak:

Európában Nagy-Britannia az az ország, ahol a legjobb feketének lenni.

Versenyben maradt még James Cleverly, volt brit külügyminiszter, előtte a belügyi tárca gazdája, Tom Tugendhat, az árnyékkormány biztonsági államtitkára, aki főleg az Oroszországgal és Kínával szembeni hajthatatlanságáról ismert és Mel Stride volt munka- és nyugdíjügyi államtitkár.

Az 51 éves Tugendhat „fiatal arcnak” állítja be magát. A volt katona azt ismétli, hogy a régi tory gárdának most már át kell adnia a helyét. A vezetőválasztás is tükrözi ezt a generációs szakadékot: most négy, másodvonalbeli és egy tapasztalt volt kormánytag tory áll szemben egymással, a „fiatalok” közül kettő kora negyvenes.

A fiatal vonalat támogató néhány képviselő nyílt levelet írt, amiben azt fejtegeti, hogy vezetői válság van, de a lakosságnak nem a párt politikájából, hanem a pártból lett elege. „A következő vezérnek meg kell reformálnia a pártot, helyreállítani a jóhírét és radikális konzervatív ajánlattal kell előállnia a következő választásokon” – írták.

Az öt fennmaradó jelölt közül kedden szavaznak ki egy továbbit a párttagok,

majd október 9-10 között kiesik további kettő. Ezek után csap össze a két fennmaradó aspiráns, akik közül választanak a párttagok október 31-ig. Azt, hogy ki lesz a brit konzervatív ellenzék új vezére (egyben miniszterelnök-jelöltje), november 2-án jelentik be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×