Infostart.hu
eur:
363.25
usd:
314.84
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Nyitókép: Szövetség - MKP Platform/Facebook

A Magyar Szövetség vezetése sem örülne Ukrajnának az EU-ban

Az európai uniós csúcstalálkozóra időzítette Ukrajna uniós csatlakozásáról alkotott véleményének ismertetését Szlovákiában a Magyar Szövetség pártelnöke és alelnöke. Forró Krisztián és az alelnöki posztot alig egy hete betöltő Gyimesi György nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, még az ukrajnai magyarok kérése ellenére sem. A pártelnök arról beszélt, Ukrajnának ugyanúgy teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, mint az unióba korábban belépő országoknak.

„Az európai uniós tagság feltételei egyformán vonatkozzanak minden, az unióhoz csatlakozni kívánó országra” – ez volt a témája a Magyar Szövetség párt pozsonyi sajtótájékoztatójának, ahol a székében múlt szombaton megerősített Forró Krisztián pártelnök és Gyimesi György, a párt alelnöke tájékoztatott.

A pártelnök azonban azt is közölte, hogy Ukrajna ügyében egyelőre nem alakult ki közös álláspont a párton belül, így a sajtótájékoztatón megfogalmazott vélemény csupán az alelnök és az ő véleménye, nem a párté. Ukrajna helyzetével legutóbb a párt kongresszusa foglalkozott, az általa elfogadott politikai nyilatkozat a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgette, nemzetközi részvétellel.

„Ukrajnának az az igyekezete, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, teljesen jogos igyekezet, ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy ez természetesen feltételekhez kötött.

Annak idején, amikor Szlovákia az unió tagja szeretett volna lenni, nekünk is feltételeket kellett ehhez teljesítenünk. Jogos elvárás, hogy az új tagországok is teljesítsék ezeket a feltételeket.” – fogalmazott a pártelnök Forró Krisztián.

A párt alelnöke szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával csak üres gesztus lenne. „Ukrajnának sokkal jobban segítene a béke, mint az üres politikai gesztus és a fegyver. Ukrajna államcsőd közelében áll, az uniós és külföldi támogatások nélkül valójában már csődöt mondott volna.

Egy ilyen országot nem szabad beengedni az Európai Unióba”

– mondta Gyimesi György.

Az alelnök több olyan feltételt felsorolt, amit az országnak az unióhoz való csatlakozása előtt teljesítenie kellene. Elsőként az egy főre jutó GDP szintjét említette, melynek szerinte 4 ezer euróról 10 ezer euróra kellene növekednie Ukrajnában. Gyimesi szerint túl sokba kerülne, ha az állam csatlakozna az Európai Unióhoz, ráadásul a mezőgazdasági támogatások egy jelentős része is oda irányulna, hiszen óriási agráriparral rendelkező országról van szó. Gyimesi azt állítja, az ukrán termőföld nagy része nem ukrán, hanem amerikai tulajdonban van, így az uniós források szerinte a tengerentúlra vándorolhatnának. De úgy véli, az uniós döntéshozatali rendszerben is problémát jelentene, ha Ukrajna belépne. Azt is megemlítette, hogy az Ukrajnában dúló háború miatt nem világos, hol vannak most az ország határai.

A Magyar Szövetség elnöke és alelnöke is elutasítja Ukrajna katonai támogatását is, Gyimesi ugyanakkor elismerte, azt nem lehet megakadályozni, hogy a szlovákiai védelmiipar piaci alapon továbbra is fegyvert szállítson Kijevnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

Órákig értekezhetnénk arról, mennyire kiszámíthatatlan módon nyúltak bele a magyar háztartások pénzügyeibe az egymást követő Orbán-kormányok. Az azonban extrémnek számított volna már akkor is, hogy 200 ezer magyar lakáshiteles nem tudja, milyen szabályok szerint határozzák meg a törlesztőrészletét másfél-két hónap múlva.  Márpedig a kamatstop szeptember 30-ai kivezetéséről szóló legutóbbi kormánybejelentést máig nem követte jogszabály, nem tudni, mire készüljenek a felek. A hatályos törvény alapján „örökké” tart az intézkedés, ezért a bankok több tízmilliárd forintnyi veszteséget számoltak el a második negyedévben, bár a legrosszabb forgatókönyvet ügyesen elkerülték. Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az idei év már elúszott a kamatstop kivezetése szempontjából, a Pénzügyminisztérium azonban nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A kérdéssel a Portfolio szeptemberi Future of Finance 2026 konferencián is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni róla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×