Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Rishi Sunak volt brit pénzügyminiszter távozik a Konzervatív Párt londoni kampányközpontjából, miután megválasztották a párt vezérévé 2022. október 24-én. A pártvezetői tisztség elnyerése alapján Sunak lesz a lemondó miniszterelnök, Lis Truss utódja.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Akmen

A briteknek kezd elegük lenni a "kedves fickóból"

Közeledik Nagy-Britanniában a 13 éves konzervatív uralom vége? Erre a lehetőségre figyelmeztetnek kommentátorok, miután Rishi Sunak kormánypártja kínos időközi választási vereségeket szenvedett el.

Csütörtökön az ellenzéki Munkáspárt két, eddig sziklaszilárd tory választókerületben hódított el egy-egy mandátumot. Ami még drámaibbá teszi a győzelmeiket az az, hogy 1931 óta rendre konzervatív jelöltet megválasztó Közép-Bedforshire megyében a toryk 24,600 szavatos többségét sikerült ledolgoznia a Munkáspártnak és hozzáadnia néhány ezer szavazatot, amire időközi választáson még soha nem volt példa.

A másik kerület, Tamworth volt a választói inga második legnagyobb - brit politikai szlengben - „swingje”, azaz kilengése: a választók 24%-a, közel 20 ezer szavazó állt át a Labour oldalára.

Mindez egyre inkább arra utal, hogy nem elegendő Rishi Sunak „tűzoltása” és nyugodt kormányzása. Boris Johnson rapszodikus évei és a kamatokat az egekbe repítő Liz Truss unortodox gazdaságpolitikája után a Sunak-vezette brit konzervatívok 13 év elteltével mégis csak kikerülhetnek a hatalomból.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezére „politikai földrengésnek” és „vízválasztónak” nevezte a két parlamenti mandátum elhódítását, amellyel „újrarajzolják a politika térképét”.

Miért számít, mi folyik az EU-ból kilépett Nagy-Britanniában?

Mert befolyásolhatja a szigetországnak az Unióval fenntartott kapcsolatait.

Starmer olyan jelzéseket küld, hogy a brexit után közelebb akarja vinni a szigetországot az EU-hoz, bár vehemensen elutasítja azokat a tory vádakat, hogy „fű alatt vissza akarja léptetni az országot az Unióba”.

A Labour-főnök a közelmúltban európai turnén vett részt, Párizsban például Macron elnök a protokollt felrúgva az Elysée palotában fogadta az ellenzéki vezetőt, miközben arról beszélt, hogy jobban össze kell hangolni a brit kereskedelmet az európai normákkal.

Tényleg olyan nagy baj két időközi választás elvesztése?

Elemzők szerint igen, ezek nagyon rossz hírek a kormányzó brit konzervatívoknak.

„Az 1992-97-es parlamenti ciklusban volt már ilyen. Abban az időszakban a Munkáspárt négy időközi választást nyert meg, úgy, hogy azok mindegyikében több, mint 20%-os hátrányt dolgozott el a konzervatív szavazók átállásával. És tudjuk, ez mivel végződött” – mondta John Curtice, a Stratclyde Egyetem veterán politológia professzora és választási szakértője, a Tony Blair vezette megújult Munkáspárt, a New Labour 1997-es elsöprő győzelmére utalva.

Szerinte a toryk jövőre még nagyobbat bukhatnak, mint 1997-ben.

Hogyan eshetett el két konzervatív fellegvár?

A politológusok és a konzervatív stratégák is megjegyezték a mostani szavazásról: nem a Munkáspártra voksolókon múlt a Labour-győzelem, hanem azon, hogy konzervatív érzelmű választók nagy része otthon maradt.

A konzervatívok vereségének másik oka pedig az, hogy azok egy része, akik nem maradtak otthon, a toryknál radikálisabb Reform pártra szavazott. A Reform több voksot kapott mindkét helyen, mint amivel a Labour megverte a torykat.

Rishi Sunak miniszterelnököt – akinek kormányzását minősíti pártja két veresége – a Közel-Keleten érte a kellemetlen hír (mivel Izraelbe utazott, kifejezni szolidaritását az október 7-i Hamász-terrortámadás miatt).

Sunak Kairóban azt mondta: „Nyilvánvalóan kellemetlenek az eredmények... de fontos a kontextus”. Az általa „félidősnek” nevezett választásokra utalva azt mondta, hogy azok „mindig nehézséget okoznak a hatalmon lévő kormány számára és természetesen helyi tényezők is közrejátszanak az eredményben”.

Egyes vezető toryk továbbra is abban a hitben élnek: a most elszenvedett csapás nem jelenti azt, hogy híveik tömegesen állnának át a Munkáspárthoz. (Mint ahogy az 1997-ben történt).

„Amikor bekopogunk az ajtón, akkor nem azt halljuk, hogy Keir Starmer az alternatív megoldás. Nem látjuk azt, hogy az emberek olyan mértékben szavaznának a Munkáspártra, hogy az kormányt tudjon alakítani”

– mondta egy helyi konzervatív aktivista. Ezért most a Konzervatív párt abban reménykedik, hogy az alacsony részvételi arány a jövő évi általános választásokon lehetőséget adhat a helyzet visszafordítására.

Sunak szavazatmentő húzása

Viszont a látszólagos nyugodt reakciója ellenére a történtek – úgy tűnik – megijesztették Sunakot.

Szombaton már az volt a hír: a konzervatív kormány – amely eddig azt hajtogatta, hogy az infláció és a kamatválság közepette nem tud adót csökkenteni – mégis kedvezményeket adna a legmagasabb adósávba eső briteknek. Egy kiszivárgott jelentés szerint a kormány feljebb emelheti azt a limitet, ami felett már 40%-os adókulcs alapján adóznak a nagyobb keresetűek.

A szigetországban 5.6 millió ember esik a legmagasabb adósávba és a Konzervatív párt felmérései szerint sok választó hálálná meg, ha visszakerülne az alacsonyabb sávba.

Egyes tory képviselők szerint ez még nem elég a szavazóik motiválásához és azt sürgetik, hogy a miniszterelnök adja fel „kedves fickó” imázsát. A párt jobbszárnyához tartozó Új Konzervatívok nevű csoport azt akarja, hogy legyen keményvonalasabb az olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás, a nettó zéró CO2-kibocsájtás és az úgynevezett „kultúrháborús kérdések”.

„Az iskolai szexuális oktatás, a transzjogok kérdése számítanak és az adózás kérdésében bátrabbnak kell lennünk” – mondta Danny Kruger képviselő, a csoport tagja. Lord (David) Frost, aki Boris Johnson idején a brexit-tárgyalások vezető képviselője volt, szintén arra figyelmeztette Sunakot, hogy hagyjon fel „a tagadás stratégiájával, mert az nem működik”.

A választási eredmények „nagyon rossz hírt jelentettek a pártomnak... ha a szavazóid nem jönnek elő és nem szavaznak rád, akkor nem nyersz választást. Ennyi”.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×