A bizarr Prigozsin-puccskísérlet utáni nyilatkozatok szerint a Wagner-zsoldosok főnöke először fehérorosz emigrációba vonult, aztán mégsem. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy eheti „nemzetközi sajtótájékoztatón” korábbi állítása után azt mondta, hogy a Wagner-vezér nincs náluk és talán „Pítyerbe” (Szentpétervárra) vagy Moszkvába indult tovább.

Korábban úgy tűnt, hogy az „árulónak” bélyegzett Wagnert Vlagyimir Putyin elnök vagy az orosz hadigépezet kiszorítja az ukrán háborús bizniszből, miközben olyan hírek érkeztek (a NATO-főtitkártól is), hogy a zsoldosok táborait építik Fehéroroszországban.

Ahol nem bántják a Wagnert

Afrikában, ahol viszont szolgáltatásai és természetikincs-érdekeltségei miatt megvetette magát a magánkatonai cég, úgy tűnik, stabilabb számára a helyzet. Bár az is lehet, hogy Putyin itt éri utol és nyúlja le Prigozsin vállalkozását.

A The Guardian című brit lap értesülése szerint négy nappal a furcsa puccskísérlet után

egy orosz küldött érkezett a líbiai Bengáziba és megnyugtatta Halifa Haftar hadurat: „marad a 2000 Wagner-harcos, technikus, politikai szakértő és adminisztrátor”.

A lap szerint mindezt egy volt líbiai illetékes mondta el neki, aki személyesen tudott a találkozóról.

After mutiny, clouds hover over Wagner’s operations in Africa https://t.co/YF8W2pbfYP

— Al Jazeera English (@AJEnglish) July 1, 2023

Az, hogy a Wagner-üzlet az orosz belső bizonytalanság ellenére ennyire szívós, arra utal, hogy a Putyin-rezsim megpróbálja majd rátenni a kezét a Prigozsin által kreált több száz cégre – vélekedik az újság szerzője.

Nathalia Dukhan, a „Terror építészei: a Wagner Csoport terve az állam elrablására a Közép Afrikai Köztársaságban” című tanulmány szerzője szerint

„lehet, hogy a Wagner műveleteit most jegelték, de sikeresek és olcsók, és ezért Moszkva »lecseréli a márkanevet«, de megtartja a legtöbb eszközt és rendszert”.

Dukhan anyaga a magát tényfeltárónak mondó, TheSentry (az Őrző) nevű amerikai szervezetnél jelent meg.

A szakértő szerint „ez olyan, mint egy vírus. Nem tervezik, hogy távoznának, folytatni akarják”. Bizarr módon, a Wagner ellenséges hivatalos hazai megítélése ellenére, maga Szergej Lavrov külügyminiszter is megnyugtatta az afrikai szövetségeseket, hogy nem vonják ki „a magán katonai kiképzőket” Maliból és a Közép-afrikai Köztársaságból.

Utóbbi országban az emberek Moszkvát méltató feliratokkal tüntettek az ukrajnai invázió kezdete után és

a köztársaságban elsőként regisztrálták hivatalosan az Orosz Pravoszláv Egyházat,

amely más afrikai országokban is jelen van, és Ugandában „spirituális központot épít”.

President Yoweri Museveni last week met Russia’s Orthodox Church New Africa Exarchate Metropolitan Leonid Gorbachev of Klin who is in Africa on his maiden visit.The President welcomed the Orthodox Church of Russia to Uganda & promised to support them in preaching the Word of God. pic.twitter.com/imI7GXwGgA

— Joel Kaguta (@M7quote) May 24, 2022

Nemcsak fegyver, hanem bányászat és alkoholkereskedelem is

A wagneresek a Közép-afrikai Köztársaságban nem csak Faustin-Archange Toudaéra elnök rendszerét támogatták meg a lázadókkal szemben, hanem több bányacéget üzemeltetnek, koncessziót kaptak az erdők kihasználására, sőt, sört főznek és más szeszt is árusítanak.

Legnagyobb projektjük a Ndassima aranybánya, míg más bányákat több tucat ember halálát okozó támadásokkal akartak elfoglalni – állították a brit lapnak szemtanúk.

Az összeállítás szerint a cég emberei aranyat csempésznek Szudánba, ahol az egyik háborús féllel, a Gyorsreagálású Erők főnökével, Mohamed Hamdan Dagalóval állnak kapcsolatban.

Az orosz vállalkozásokat szankcionáló amerikai pénzügyminisztérium szerint Prigozsin Wagner-vezérhez köthető a Midas Resources bányacég a Közép Afrikai Köztársaságban, a Diamville „arany és gyémántfelvásárló cég” és Szudánban a Meroe Gold. A polgárháború sújtotta országban „a kis Wagner-kontingens feladata az arany mozgatása”.

A zsoldosok Achilles-ínja: Moszkva anyagi támogatása

Maliban közben rosszabbul megy a magánkatonai cégnek a bányaiparban való terjeszkedés, de 200 millió dollárt keresett az átmeneti kormány biztonsági megbízásaiból. A „zenészek” itt 2021-ben jelentek meg. Nem sokkal előtte vonták ki onnan a francia csapatokat. Majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa idén úgy döntött, hogy kivonja saját békemisszióját az országból, „amely így még inkább orosz befolyás alá kerülhet”.

De nem csak a The Guardian, hanem az Kreml „idegen ügynök” megbélyegzését elkerülő Lenta.ru is hosszú anyagot írt a Wagner afrikai afférjáról. A portál szerint Mozambikban és Burkina-Fasoban is érdeklődnek a Wagner-szolgáltatások iránt, viszont felveti: nem világos, hogy megmaradhat-e a Wagner márkanév. A Financial Times pedig azt jegyezte meg: az orosz állam támogatása nélkül nagyon nehéz lesz a cégnek megmaradni Afrikában.

?? - Ripple effects of Russia coup attempt could be massive in Africa
?????????? - Wagner has big econ/political presence in Africa, esp. in CAR, Sudan, Libya, Mali, Mozambique
• Wagner helps Russia access gold mines, wage disinformation campaigns and build official ties pic.twitter.com/GfF25T9Me3

— Agathe Demarais (@AgatheDemarais) July 6, 2023

Minderre Fidel Guanjiki, a közép-afrikai elnöki tanácsadó így válaszolt: „ha Moszkva visszahívja a »wagnereseket« és »Beethoveneket« vagy »Mozartokat« küld, nem lesz ellenünkre”.

Amit fontos tudni: a Wagner sok afrikai projektje veszteséges volt, és a befolyását terjeszteni kívánó Moszkva pótolta ki az akkor még „tagadhatónak” tartott magáncég bevételeit – ezt állította Andrej Maszlov, a moszkvai Afrika Kutató Intézet igazgatója. Szerinte is az várható, hogy a Wagner ottani tevékenységét „államosítja” Moszkva.

Az oroszok külföldi versenytársai Afrikában

A Lenta szerint nem a Wagner az egyetlen külföldi zsoldoscég a kontinensen: ott van

• az amerikai CACI és Constellis,

• a brit Aegis Defence Services és a G4S,

• a francia Seopex és

• a német Adgaard is.

Ők viszont csak a nyugati természetikincs-kiaknázó cégek helyi objektumait védik.

Különleges helyet foglalnak el a kínai őrző-védő cégek, amelyek Peking masszív Egy Övezet, Egy Út projektjében játszanak szerepet. Ehhez a kezdeményezéshez az 54 afrikai országból 52 csatlakozott. A Afrikában dolgozó kínaiak elrablása és a váltságdíj sok fegyveres csoport számára a fő bevételi forrás, mert a kínaiak „általában nem sajnálják a pénzt a kiszabadításukra”.

Wagneresek mentettek ki kínai dolgozókat a Közép Afrikai Köztársaságban:

China & Wagner Group are now collaborating in Africa:

Wagner Group militants have conducted a mission last night to evacuate and search for Chinese citizens who were targeted by terrorist groups, they were working at a mine near Dimbi village in the Central African Republic. pic.twitter.com/O50RsrFqIa

— Zineb Riboua (@zriboua) July 5, 2023

Ezért van az, hogy a kínaiak – bár a magánkatonai cégek otthon tiltottak – Afrikában legalább 9 őrző-védő vállalatot üzemeltetnek. A DeWe nevű vállalkozás például 2000 embert küldött egy épülő kenyai vasútvonal védelmére. Viszont a legtöbb ilyen cég dolgozóinak nem engedik meg a fegyverviselést – közölte az orosz Afrika Kutató Intézet egy másik munkatársa.

Egy további játékos Afrikában a török Sadat International Defense Consultancy, „amely profitálhatna a Wagner távozásából”. Ez Törökország első és egyetlen magánkatonai cége – áll a vállalat honlapján. Profiljában szerepel a „tanácsadás, valamint a nemzetközi védelmi és belbiztonsági ágazatban való fegyveres kikézés és logisztika” – megtámogatva a már híres Bayraktar harci drónokkal.

Az orosz portál megemlít néhány nem ellenőrzött információt: hogy a cég Szomáliában és Katarban is jelen van, és hogy a palesztin Hamásztól kezdve a líbiai lázadókon át Bassár al-Aszad szíriai elnök ellen harcoló csoportokkal működött együtt, sőt, szerepet vállalt a karabahi konfliktusban is.

A Lenta ugyanakkor úgy véli: a kínai és a török magánkatonai cégek – rövidtávon – nem támasztanak számottevő konkurenciát a Wagnernek, de úgy tűnik, Kína és Törökország nem is nagyon törekszik erre.