Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Mature male hand  pouring a glass of water from tap in the kitchen sink
Nyitókép: vitapix/Getty Images

Margaret Thatcher gutaütést kapna: államosításra készül a tory kormány

Csillagászati adóssága miatt újraállamosítás fenyegeti az egyik legnagyobb brit vízszolgáltatót. Az ágazatot a tavalyi aszály és locsolási tilalmak idején azzal vádolták, hogy „profitéhes”, miközben lyukas csöveken folyik el a víz. Most szakadhat el a cérna.

Margaret Thatcher biztos forog a sírjában. A Vaslady 35 évvel ezelőtt privatizálta a brit vízszolgáltatókat, „gyenge baloldaliaknak” titulálva ellenfeleit, de most, konzervatív utódai fontolgatják a legnagyobb ilyen cég, a Thames Water államosítását.

Miért a thatcheri dogmával, az úgynevezett „deregulációval” szembeni pálfordulás? A jelenlegi tory kormány szociálisan jóval érzékenyebb ugyan, de nem vágyik kifejezetten az államosításra. Viszont lehet, hogy kénytelen lesz rá, mert magyar pénzben már feldolgozhatatlanul hosszú számmal lehet csak leírni azt az adósságot, amit a London nagy részét kiszolgáló Thames Water felhalmozott: 15 milliárd fontot.

2008-ban körülbelül ekkora mentőhitelt kapott a Valutaalaptól Magyarország.

A cég – és kedden azonnali hatállyal lemondott vezérigazgatója, Sarah Bentley – fejfájását az súlyosbította, hogy az adósság kamatai egy részét az inflációhoz kötötték, és mivel az elmúlt egy évben az már 10 százalék fölött is járt, lehetetlenné vált a törlesztők fizetése.

A kormány ígérget, hogy nem lesz gond a vízellátással

A brit kormány most – akármilyen képzavar is – tűzoltásba kezdett, és válságterveket készít arra az esetre, ha összeomlik a Thames Water. A kabinet ígérete az, hogy bármi történjék is, az nem éri majd hideg zuhanyként a fogyasztókat, és nem akad meg a szolgáltatás.

De vajon drágul-e a víz? Erre az illetékes államtitkár nem adott konkrét választ.

A nyugdíj, és szuverén – például kínai és abu-dzabi - befektetési alapok kezében lévő Thames Water egyelőre kapálózik és próbál pénzeket találni, hogy a víz felett maradjon. Közben felmerült, hogy további négy brit vízszolgáltató lehet hasonló helyzetben. Egy brit kormányforrás azt mondta a The Times című lapnak, hogy „több ilyen cég szenved”.

Amikor Thatcher 1989-ben privatizálta az egész vízszolgáltatási ágazatot (a modellről világszerte komoly viták dúltak az utóbbi évtizedekben), leírta akkori, ötmilliárd fontos adósságukat.

Fogyasztó, fizess... de ne locsolj!

A cégek tiszta lappal indulhattak, de nem éltek vele. Mostani adósságuk az akkori 12-szerese, 60 milliárd font és ez az elmúlt 34 év inflációjának tükrében is magas.

Az vízművek esetében az állami tulajdon hívei azt vetik a brit kormányok szemére (Thatcher után a munkáspárti kabinetek sem államosították "vissza" az ágazatot), hogy a privatizációval hagyták, hogy a cégek termeljék a profitot, fizették az osztalékot részvényeseiknek és a külföldi befeketőiknek is, de nem fektettek be eleget az infrastruktúrába – miközben a brit fogyasztóknak nincs választásuk, ki a szolgáltatójuk.

Gyakori panasz: a vezetékekből túl sok víz szivárog el, míg az fogyasztók fizetik az emelkedő számlákat, de a kertjüket nem locsolhatják az időről időre bevezetett tilalmak miatt.

Amit a Thames Water művelt, az „nemzeti botrány, ennek mindannyian isszuk a levét” – jegyezte meg a konzervatív The Daily Telegraph című lap, amely vitriolos hangnemben ír az ágazat elszalasztott lehetőségeiről és arról is, hogy még a bukott brit üzleti vezetők is dicsfényben távoznak.

A lap szerint sokkoló, hogy Sarah Bentley vezérigazgató lemondása után megköszönték neki „mindazt, amit eddig tett a cégért, hogy megalapozta a jövőbeli sikert”. Arra azért emlékezzünk, hogy az ő vezetése alatt a cég több tonna szennyvizet öntött a folyókba, a vezetékekből pedig több víz szivárog el, mint az utóbbi öt évben bármikor – szólt a kommentár.

A brit fogyasztók közben azt várják, hogy valaki végre tiszta vizet öntsön a pohárba: mi lesz a vízszolgáltatókkal, a díjakkal és a locsolási tilalmakkal?

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×