Infostart.hu
eur:
386.6
usd:
332.66
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
US pentagon building aerial view at sunset
Nyitókép: icholakov/Getty Images

Bombatámadással ér fel az amerikai szivárogtatás

Ukrajna már ezen a héten kifogyhat a légvédelmi lőszer egy részéből – többek között ez derült ki a kiszivárgott Pentagon-elemzésekből, amelynek nyomán Kijev módosítani kényszerül a tervezett tavaszi offenzíva terveit is.

Még mindig folyik a hajsza az Egyesült Államokban a szivárogtató vagy szivárogtatók után, akiket azzal vádolnak, hogy példátlanul nagy kárt okoztak az ukrajnai háborúról szóló katonai elemzések kiadásával. A dokumentumok a múlt héten tűntek fel a közösségi médiában, és tartalmazzák az ukrán és orosz harctéri potenciálról szóló elemzéseket. A szivárogatás különösen súlyos csapás Ukrajnára, miközben az Egyesült Államokkal együttműködő informátorokat is veszélybe sodor.

Most az is kiderült, hogy az ukrán légvédelem kifogyhat az egyik fontos lőszerből – akár már ezen a héten. A hírt több nyugati lap is közzétette, bár a dokumentumok valódiságát még nem sikerült alátámasztani.

Az ország légvédelmi erői nagyrészt a szovjet időkből származó S-300-as és a nagyhatótávolságú, föld-levegő, Buk rakétákból állnak. A városaikat védő ukránok ezekkel tudják lelőni az oroszok cirkáló-, ballisztikus és egyéb rakétáit. Viszont egy február 28-i keltezésű kiszivárgott feljegyzésben feltűnik az a becslés, hogy április 13-ra teljesen kifogyhatnak a Bukok, az S-300-ok pedig május 3-ig tartanak ki – ha, a februárban tapasztalt gyakorisággal használják azokat.

Az anyag szerint az ukránoknak 25 S-300-as rendszerük van hadrendben és azok a február végi összegzés szerint havi 200 rakétát használtak el. Az anyag további megállapítása, hogy május harmadik hetében elfogyhatnak azok a rakéták is, amelyek a katonaságot védik.

Ha ez bekövetkezik, akkor az oroszok viszonylagos biztonságban küldhetik Ukrajna ege fölé harci gépeiket

– amitől eddig óvakodtak. Az ukrán földi állások bombázása pedig veszélybe sodorhatja Kijev tervezett tavaszi offenzíváját. Ukrajna már hónapok óta kérleli nyugati támogatóit, hogy adjanak neki fejlett légvédelmi rendszereket és harci gépeket, például F-16-osokat.

Joe Biden amerikai elnök decemberben ígért egy darab Patriot légvédelmi egységet az ukránoknak, miközben eddig csak közép-európai országok adtak át MIG-29-es harci gépeket – amelyekkel hírek szerint néha gondok vannak.

A légvédelmi lőszer kifogyásának lehetőségét Ukrajna nem tagadta, de nem is akarta elismerni. Jurij Ignat ezredes, a légierő szóvivője úgy fogalmazott, hogy „a mennyiséggel vannak gondok. Sok nyugati légvédelmi eszközre van szükségünk a szovjet gyártásúak kiváltására, de nem mondom meg mennyire.”

A szivárogtatás nyomán Ukrajna közben kénytelen volt megváltoztatni néhány, a tervezett tavaszi ellentámadásra vonatkozó tervét. Ezt Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szavai erősítették meg, aki úgy fogalmazott: „A stratégia nem változik, de a taktika – amely bármikor változhat – igen.”

Korábbi híradások szerint az elnöki hivatal a szivárogtatásra válaszul már módosította a terveket. Olekszij Danilov nemzetbiztonsági főnök harcias hangnemben utasította el a spekulációkat, de ő sem válaszolt érdemben. "Nem érdekel azok véleménye, akiknek nincs köze hozzá. Szűk azoknak a köre, akik információval rendelkeznek” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Nem csillapodik a háború a Közel-Keleten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken az elmúlt napokban, miután a közel-keleti háború már 5. napja tart, és ugyan eleinte csak az USA és Izrael mért csapást Iránra, a konfliktus már vagy egy tucat országra kiterjed. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorosot. Közben a tőzsdék folyamatosan esnek, tegnap lefordultak az hét elején még relatíve jól teljesítő amerikai tőzsdék, majd Ázsiában is folytatódott a lejtmenet, különösen dél-koreai piac kapott nagy ütést, több mint 10 százalékosat, ami miatt fel is kellett függeszteni a kereskedést. Európában ehhez képest már jobbak az előjelek, a határidős indexek állása alapján oldalazás jöhet, ami az elmúlt napokban látott masszív eséshez képest érdemi hangulatjavulást jelentene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×