Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Szlovákiai felmérés: Oroszország és az USA jelenti a legnagyobb fenyegetést

A megkérdezettek 56 százaléka nem támogatja, hogy az EU katonai segítséget nyújt Ukrajnának.

Ami az Ukrajnának szánt katonai felszerelések vásárlását és szállítását illeti, a szlovák irányzat ellentétes az uniós állásponttal: míg a tagállamok polgárainak 65 százaléka egyetért Brüsszel intézkedéseivel, Szlovákiában a lakosság 56 százaléka nem támogatja, hogy az EU katonai segítséget nyújt Ukrajnának.

A Median közvéleménykutató-ügynökség év elején készített reprezentatív felmérése szerint Szlovákiában a legmegbízhatóbb országos intézmény a hadsereg lett. A kutatásban megkérdezett 1004 személy 51 százaléka fordul bizalommal a hadsereg iránt.

Az ellentétes oldalon, a legkevésbé megbízható intézmények sorában pedig a parlament és a kormány áll, mindössze 14 százalékos bizalmi indexszel.

A hadsereg után az önkormányzatokban bíznak meg leginkább az emberek, a köztársasági elnök hivatala pedig harmadik a sorban. Ezt követi a rendőrség és a bíróságok.

A kutatás a nemzetközi intézményekbe vetett bizalomra is kiterjedt. Ezek esetében Szlovákia lakossága a V4-es csoportban bízik a leginkább. A válaszadók 49 százaléka tette ezt az első helyre. A Visegrádi Négyeket követi az Európai Unió, a NATO és végül az ENSZ. A felmérés a nagyhatalmak megítélését is vizsgálta. Szlovákia lakossága Oroszországot és az Amerikai Egyesült Államokat szinte azonos fenyegetésnek tekinti. Míg a válaszadók 46 százaléka szerint Oroszország veszélyes Szlovákiára, az Egyesült Államokról 44 százalék gondolja ugyanezt.

Az ukránokat támogató uniós intézkedésekről már az Eurobarométer felmérése szolgál adatokkal, amely szerint

a szlovák közvélemény az uniós átlagnál jóval negatívabban értékeli Brüsszel háborúra adott válaszait.

Szlovákiában a lakosság 56 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Uniós összehasonlításban az Ukrajnának szánt anyagi támogatást Szlovákiában ellenzik a legnagyobb arányban – a megkérdezettek közel fele nem támogatja a háború sújtotta szomszédos országnak nyújtott pénzügyi segítséget. A felmérés háborúval kapcsolatos fejezetében Szlovákiának egyetlen egyszer sikerült jobb eredményt elérnie, mint hátulról a harmadik – az ukrán menekültek befogadásának kérdésében.

Az uniós átlagtól azonban ezen a téren is elmaradt.

A kormányzat viszont továbbra is támogatja Ukrajnát. Rastislav Káčer megbízott külügyminiszter kijelentette, Szlovákia az orosz agresszió kezdetétől Ukrajna mellett áll, és továbbra is állhatatosan támogatja keleti szomszédját, beleértve Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, amíg a háború véget nem ér. „Sokan békére szólítanak fel. Mindannyian ezt akarjuk, de csak egy út van a békéhez Ukrajnában, az pedig az, hogy Oroszország beszünteti a támadó hadműveleteit” – mondta a szlovák diplomácia vezetője.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök szerint az orosz terjeszkedési politika elfogadása nem teremti meg a békét. Az államfő úgy látja, abban a pillanatban, ahogy az orosz hadsereg kivonul Ukrajna területéről, béke lesz az országban. Leszögezte, az Ukrajna elleni agresszió jellege és kiterjedése teljes mértékben összeegyeztethetetlen a 21. századi Európával, erre nincs mentség.

Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: itt az almageddon

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.

Áll a bál Lannert Judit NKE-bejelentése után

Megszűnik a pedagógusképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen - jelentette be az oktatási miniszter a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepi, nyilvános szenátusi ülésén vasárnap. Sorra szólalnak a meg a polgármesterek is.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×