Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
308.8
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
2023. február 23-án közreadott, hosszú expozíciós idővel készített kép ukrán zászlókról a harkivi katonai temetőben február 22-én éjjel. Oroszország 2022. február 24-én indított háborút Ukrajna ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko

Cseh–szlovák egyetértés: Ukrajnának győznie kell!

„2022. február 24. megváltoztatta Európát” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök az egy éve tartó ukrán háború évfordulóján. Szlovák kollégája, Eduard Heger megbízott kormányfő pedig úgy fogalmazott, „tovább kell segíteni Ukrajnát, ez nemzeti és biztonsági szempontból is Szlovákia érdeke”. Rámutatott, hogy katonai segítség nélkül Ukrajna elesne, és akkor Oroszország lenne Szlovákia közvetlen szomszédja.

Petr Fiala cseh kormányfő a közösségi médiába feltöltött, ukrán felirattal ellátott videójában hangsúlyozta, hogy Ukrajnának győznie kell, mert Oroszország barbárságot követ el, és minden határt átlépett. Ezzel összefüggésben olyan ukrán városokat említett, mint Bucsa, Mariupol és Kramatorszk, ahol az oroszok hatalmas pusztítást követtek el. A kormányfő azt üzente az ukránoknak, hogy csodálja őket, amiért egy éve ellenálnak, s hogy Csehország mindig a barátjuk lesz.

A háború első évfordulójára a többi cseh közjogi méltóság is megemlékezett. Miloš Vystrčil, a parlament felsőházának elnöke úgy fogalmazott, „Putyin felforgathatja az országot tankokkal, lőheti rakétákkal, de Ukrajnában soha nem fog győzni”. A prágai Nemzeti Színház zenekara a háború évfordulójának előestéjén – akárcsak egy évvel ezelőtt, amikor az orosz csapatok megszállták Ukrajnát – eljátszotta az ukrán himnuszt a háborúban álló ország támogatására. Országszerte számos más színház is gyakorolta ezt a gesztust.

Csehország keleti szomszédja is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Eduard Heger megbízott szlovák miniszterelnök az orosz agresszió kitörésének évfordulója kapcsán kiemelte, „tovább kell segíteni Ukrajnát, mert ez nemzeti és biztonsági szempontból is Szlovákia érdeke”. Hangsúlyozta, hogy

Ukrajna nemcsak szuverenitását és területi integritását védi, hanem Szlovákia értékeit és biztonságát is.

Heger szerint a humanitárius segítségnyújtás fontos, de nem elég. Rámutatott, hogy katonai segítség nélkül Ukrajna elesne, és akkor Oroszország lenne Szlovákia közvetlen szomszédja. „Kelet-Szlovákia lenne a határ, két világ közötti ütközőzóna, ami a gazdaság hanyatlásához vezetne, és nem utolsósorban ahhoz, hogy a védelmi erőknek állandóan jelen kellene lenniük az országban” – jegyezte meg Heger, és hozzátette, Szlovákia támogatja Ukrajnának az Európai Unióba való integrációra irányuló törekvéseit.

Roman Mikulec megbízott belügyminiszter ismételten elítélte az Ukrajnát ért támadást. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a kezdetektől fogva mindent megtettek az ukrán menekültek megsegítéséért. Kiemelte a lakosság szolidaritását, valamint a civil és a nonprofit szervezetek segítségét. Mikulec szerint Szlovákia nagy előrelépést tett a válságkezelés terén.

„Az elmúlt egy évben szerzett tapasztalatoknak köszönhetően most nemcsak az Ukrajnából érkező esetleges újabb menekültáradatra állunk készen, hanem arra is, hogy Szlovákia lakosainak segítsünk, és nemcsak a belügyminisztérium, hanem más tárcák is. Szlovákia eltökélt, kitart Ukrajna támogatása mellett, és tovább küzd a társadalom értékrendjéért, valamint a szabadság, a demokrácia elbizonytalanítására irányuló törekvések ellen” – fogalmazott a szlovák belügyi tárca megbízott vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×