Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
322.56
bux:
144471.17
2026. október 16. péntek Gál
2023. február 23-án közreadott, hosszú expozíciós idővel készített kép ukrán zászlókról a harkivi katonai temetőben február 22-én éjjel. Oroszország 2022. február 24-én indított háborút Ukrajna ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko

Cseh–szlovák egyetértés: Ukrajnának győznie kell!

„2022. február 24. megváltoztatta Európát” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök az egy éve tartó ukrán háború évfordulóján. Szlovák kollégája, Eduard Heger megbízott kormányfő pedig úgy fogalmazott, „tovább kell segíteni Ukrajnát, ez nemzeti és biztonsági szempontból is Szlovákia érdeke”. Rámutatott, hogy katonai segítség nélkül Ukrajna elesne, és akkor Oroszország lenne Szlovákia közvetlen szomszédja.

Petr Fiala cseh kormányfő a közösségi médiába feltöltött, ukrán felirattal ellátott videójában hangsúlyozta, hogy Ukrajnának győznie kell, mert Oroszország barbárságot követ el, és minden határt átlépett. Ezzel összefüggésben olyan ukrán városokat említett, mint Bucsa, Mariupol és Kramatorszk, ahol az oroszok hatalmas pusztítást követtek el. A kormányfő azt üzente az ukránoknak, hogy csodálja őket, amiért egy éve ellenálnak, s hogy Csehország mindig a barátjuk lesz.

A háború első évfordulójára a többi cseh közjogi méltóság is megemlékezett. Miloš Vystrčil, a parlament felsőházának elnöke úgy fogalmazott, „Putyin felforgathatja az országot tankokkal, lőheti rakétákkal, de Ukrajnában soha nem fog győzni”. A prágai Nemzeti Színház zenekara a háború évfordulójának előestéjén – akárcsak egy évvel ezelőtt, amikor az orosz csapatok megszállták Ukrajnát – eljátszotta az ukrán himnuszt a háborúban álló ország támogatására. Országszerte számos más színház is gyakorolta ezt a gesztust.

Csehország keleti szomszédja is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Eduard Heger megbízott szlovák miniszterelnök az orosz agresszió kitörésének évfordulója kapcsán kiemelte, „tovább kell segíteni Ukrajnát, mert ez nemzeti és biztonsági szempontból is Szlovákia érdeke”. Hangsúlyozta, hogy

Ukrajna nemcsak szuverenitását és területi integritását védi, hanem Szlovákia értékeit és biztonságát is.

Heger szerint a humanitárius segítségnyújtás fontos, de nem elég. Rámutatott, hogy katonai segítség nélkül Ukrajna elesne, és akkor Oroszország lenne Szlovákia közvetlen szomszédja. „Kelet-Szlovákia lenne a határ, két világ közötti ütközőzóna, ami a gazdaság hanyatlásához vezetne, és nem utolsósorban ahhoz, hogy a védelmi erőknek állandóan jelen kellene lenniük az országban” – jegyezte meg Heger, és hozzátette, Szlovákia támogatja Ukrajnának az Európai Unióba való integrációra irányuló törekvéseit.

Roman Mikulec megbízott belügyminiszter ismételten elítélte az Ukrajnát ért támadást. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a kezdetektől fogva mindent megtettek az ukrán menekültek megsegítéséért. Kiemelte a lakosság szolidaritását, valamint a civil és a nonprofit szervezetek segítségét. Mikulec szerint Szlovákia nagy előrelépést tett a válságkezelés terén.

„Az elmúlt egy évben szerzett tapasztalatoknak köszönhetően most nemcsak az Ukrajnából érkező esetleges újabb menekültáradatra állunk készen, hanem arra is, hogy Szlovákia lakosainak segítsünk, és nemcsak a belügyminisztérium, hanem más tárcák is. Szlovákia eltökélt, kitart Ukrajna támogatása mellett, és tovább küzd a társadalom értékrendjéért, valamint a szabadság, a demokrácia elbizonytalanítására irányuló törekvések ellen” – fogalmazott a szlovák belügyi tárca megbízott vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mekkora zakó vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×