Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
334.68
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
2023. február 23-án közreadott, hosszú expozíciós idővel készített kép ukrán zászlókról a harkivi katonai temetőben február 22-én éjjel. Oroszország 2022. február 24-én indított háborút Ukrajna ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Pahomenko

Cseh–szlovák egyetértés: Ukrajnának győznie kell!

„2022. február 24. megváltoztatta Európát” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök az egy éve tartó ukrán háború évfordulóján. Szlovák kollégája, Eduard Heger megbízott kormányfő pedig úgy fogalmazott, „tovább kell segíteni Ukrajnát, ez nemzeti és biztonsági szempontból is Szlovákia érdeke”. Rámutatott, hogy katonai segítség nélkül Ukrajna elesne, és akkor Oroszország lenne Szlovákia közvetlen szomszédja.

Petr Fiala cseh kormányfő a közösségi médiába feltöltött, ukrán felirattal ellátott videójában hangsúlyozta, hogy Ukrajnának győznie kell, mert Oroszország barbárságot követ el, és minden határt átlépett. Ezzel összefüggésben olyan ukrán városokat említett, mint Bucsa, Mariupol és Kramatorszk, ahol az oroszok hatalmas pusztítást követtek el. A kormányfő azt üzente az ukránoknak, hogy csodálja őket, amiért egy éve ellenálnak, s hogy Csehország mindig a barátjuk lesz.

A háború első évfordulójára a többi cseh közjogi méltóság is megemlékezett. Miloš Vystrčil, a parlament felsőházának elnöke úgy fogalmazott, „Putyin felforgathatja az országot tankokkal, lőheti rakétákkal, de Ukrajnában soha nem fog győzni”. A prágai Nemzeti Színház zenekara a háború évfordulójának előestéjén – akárcsak egy évvel ezelőtt, amikor az orosz csapatok megszállták Ukrajnát – eljátszotta az ukrán himnuszt a háborúban álló ország támogatására. Országszerte számos más színház is gyakorolta ezt a gesztust.

Csehország keleti szomszédja is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Eduard Heger megbízott szlovák miniszterelnök az orosz agresszió kitörésének évfordulója kapcsán kiemelte, „tovább kell segíteni Ukrajnát, mert ez nemzeti és biztonsági szempontból is Szlovákia érdeke”. Hangsúlyozta, hogy

Ukrajna nemcsak szuverenitását és területi integritását védi, hanem Szlovákia értékeit és biztonságát is.

Heger szerint a humanitárius segítségnyújtás fontos, de nem elég. Rámutatott, hogy katonai segítség nélkül Ukrajna elesne, és akkor Oroszország lenne Szlovákia közvetlen szomszédja. „Kelet-Szlovákia lenne a határ, két világ közötti ütközőzóna, ami a gazdaság hanyatlásához vezetne, és nem utolsósorban ahhoz, hogy a védelmi erőknek állandóan jelen kellene lenniük az országban” – jegyezte meg Heger, és hozzátette, Szlovákia támogatja Ukrajnának az Európai Unióba való integrációra irányuló törekvéseit.

Roman Mikulec megbízott belügyminiszter ismételten elítélte az Ukrajnát ért támadást. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a kezdetektől fogva mindent megtettek az ukrán menekültek megsegítéséért. Kiemelte a lakosság szolidaritását, valamint a civil és a nonprofit szervezetek segítségét. Mikulec szerint Szlovákia nagy előrelépést tett a válságkezelés terén.

„Az elmúlt egy évben szerzett tapasztalatoknak köszönhetően most nemcsak az Ukrajnából érkező esetleges újabb menekültáradatra állunk készen, hanem arra is, hogy Szlovákia lakosainak segítsünk, és nemcsak a belügyminisztérium, hanem más tárcák is. Szlovákia eltökélt, kitart Ukrajna támogatása mellett, és tovább küzd a társadalom értékrendjéért, valamint a szabadság, a demokrácia elbizonytalanítására irányuló törekvések ellen” – fogalmazott a szlovák belügyi tárca megbízott vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×