Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
323.29
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Theresa May brit miniszterelnök televíziós nyilatkozata közben a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2019. március 20-án. May hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-ig, miután a parlamenti alsóház az uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodást eddig kétszer is nagy többséggel elvetette.
Nyitókép: MTI/Chris J. Ratcliffe

Nyolc nap múlva brexit – hogy áll most Nagy-Britannia?

Szinte mindenkivel háborúban áll Theresa May a brexit kapcsán. A brit kormányfő hazája uniós kilépési dátumának halasztását kérte, míg otthon már a fejét követelik. Úgy tűnik két forgatókönyv maradt: a kaotikus kilépés vagy jön a csoda, és a brit parlament elfogadja May korábban elvetett válási egyezményét.

Papíron 8 nap és az Egyesült Királyság kilép az unióból, de May miniszterelnök még mindig azért harcol, hogy jobbról és balról is gyűlölt válási egyezményét elfogadtassa a brit törvényhozással. A miniszterelnök esti tévébeszédben személyes csalódottságának adott hangot, és a nézőket megszólítva azt mondta:

„biztos vagyok benne, hogy önöknek már nagyon elegük van. Én önökkel vagyok”.

Korábban, a parlamentben „köldöknézőnek” és avítt ügyrendi szabályokon vitázónak nevezte a képviselőket, akik szerinte túl sokáig voltak elfoglalva Európával a kórházak, iskolák és a bűnözés kérdése helyett. Mindezt sokan „mondjon le!” bekiabálásokkal „hálálták meg”.

May azért kért haladékot Brüsszeltől, mert az lehetővé tenné a „rendezett” brit kilépést az unióból. A távozáshoz szükséges törvények gyors elfogadására már nincs idő, így May a kilépési határidő június végére történő halasztását kérte az EU-tól.

Az egyre frusztráltabb unió viszont közölte:

akkor lehet szó a hosszabbításról, ha a brit parlament rábólint May alkujára.

Azaz, a csütörtökön indult uniós csúcs idejére még mindig nem derült ki, hogy képes-e a megosztott brit parlament döntést hozni, bár May számára reménysugár, hogy az uniós vezetők hajlandók a jövő héten egy rendkívüli csúcsot rendezni, hogy így lökjék át a célvonalon a briteket – világossá téve, hogy már nem reménykednek a brexit visszavonásában és egy második, esetleg erről döntő brit népszavazásban.

A brit parlamentben közben a pártérdekek továbbra is akadályozzák May alkujának elfogadását. A kormányfő Jeremy Corbynt, az ellenzéki Munkáspárt vezérét kérlelte, hogy segítsen. Corbynt azonban úgy tűnik jobban lázba hozza a lehetőség, hogy leválthatja Mayt, ha esetleg előrehozott választásokat tartanak. A munkáspárti főnök kivonult egy többpárti egyeztetésről, mivel a résztvevők között felfedezte a pártjából az ő brexitpolitikája miatt kilépett lázadókat.

Közben May belső, keményvonalas konzervatív ellenzéke arra játszik, hogy a káosz nyomán március 29-én vagy június 30-án megvalósul álma, a mások által kaotikusnak nevezett és azonnali vámtarifákat bevezető „kemény brexit”, amikor minden szálat elszakítanak az Európai Unióval.

Sokak szerint May és a vele szemben állók most azt várják, hogy a feszült utolsó pillanatokban ki hátrál meg.

Úgy tűnik, a brit kormányfő most csak annyit tehet, hogy a jövő hét elején még egyszer a parlament elé viszi a kilépési paktumot – ha ezúttal is elutasítják, akkor valószínűleg lemond és másra hagyja, hogy pár nap alatt kitalálja: mi is legyen a brexittel?

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×