Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Szakadhat-e Ukrajna?

Az új kijevi vezetés nem tűri el a krími szeparatizmust - erre figyelmeztette Olekszandr Turcsinov ügyvezető ukrán elnök a félszigeten élő, többségében orosz lakosságot. A Janukovics elnök hatalmát elsöprő ellenzék várhatóan csak csütörtökön alakít kormányt.

A Viktor Janukovics leváltása után hatalomra került ukrán ellenzéki vezetőknek egyelőre nem sikerült kormányt alakítaniuk. Olekszandr Turcsinov ügyvezető elnök viszont magához rendelte a védelmi és belügyi tárcák valamint a titkosszolgálatok képviselőit, hogy a kijevi fordulat ellen tüntető krími lakosokról tárgyaljon velük.

A félszigeten a legnagyobb etnikai csoport az orosz, a területet 1954-ben, még a Szovjetunió idején adta át egy tollvonással Nyikita Hruscsov az akkor Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak.

Turcsinov a találkozóról beszélve azt mondta: arról volt szó, hogy a szeparatizmusnak még csak halvány jelét se engedjék és elhárítsák az Ukrajna területi egységére leselkedő veszélyeket.

A krími tüntetéseket említve arról beszélt, hogy "meg kell büntetni a bűnösöket".

Tudósítók megjegyzik: bár a többségében oroszajkú keleti és déli területeken több tüntetés is volt az új kijevi hatalom ellen, a tiltakozások szerények voltak és ez arra utal, hogy nem fenyeget az, hogy rövid időn belül kettészakadjon Ukrajna.

Moszkva korábban élesen bírálta a kijevi tiltakozókat és a nyugatot, amiért úgymond szította a hangulatot. Szergej Lavrov külügyminiszter most megpróbált finomítani a retorikán.

Arról beszélt, hogy Moszkva nem fog beavatkozni Ukrajna belügyeibe. "Veszélyes és nem célravezető a velünk vagy ellenünk elv alapján ráerőszakolni egy megoldást Ukrajnára, azt akarjuk, hogy Ukrajna az Európai Család része legyen."

Vele szemben Dmitrij Medvegyev miniszterelnök korábban "lázadást" emlegetett és arról beszélt, hogy az új ukrán vezetés Moszkva szemében nem legitim.

Kommentátorok szerint a hangnemváltás arra utalhat, hogy Oroszország nem katonai, hanem gazdasági és diplomáciai úton próbálja majd befolyásolni az ukrajnai eseményeket.

Közben nyugati diplomaták azt próbálják megbecsülni, hogy mekkora pénzügyi segítségre van szüksége az országnak. Janukovics egy 15 milliárd dolláros hitelben állapodott meg Moszkvával, de ebből Kijev csak 2 milliárdot kapott meg. Jurij Kolobov ügyvezető pénzügyminiszter szerint Ukrajnának az idén 35 milliárd dollár pénzre van szüksége a külföldtől.

Mindez még sürgetőbbé teszi az átmeneti kormány létrehozását. Bár ügyvezető miniszterek már vannak, ügyvezető kormányfő még mindig nincs Ukrajnában. Miközben az elmozdított Janukovics elnököt továbbra is keresik, lőfegyverrel megsebesítették volt kabinetfőnökét, Andrij Kljuljevet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×