A bizottság azt kifogásolja a még februárban elküldött, de csak most kiszivárogtatott levelében, hogy a vassúttársaság jelenlegi alapszabálya "implicit" módon teljes körű állami garanciavállalást tartalmaz, például a cég által felvett kölcsönök után. Márpedig ez a testület szerint egy nyereségorientált társaságnak adott állami támogatásnak minősül, és mint ilyen, ellenkezik a konkurenciára vonatkozó európai szabályokkal. Annál is inkább, mivel véleményük szerint egy ilyen vállalat versenytársainál előnyösebb feltételek mellett tud hitelt felvenni a pénzpiacokon.

A Les Echos úgy tudja, hogy a francia kormány egyelőre mereven elzárkózik a brüsszeli kéréstől, gazdasági elemzők azonban emlékeztetnek arra, hogy a francia posta privatizációját is hasonló levélváltás előzte meg, és a Fillon-kabinet végül beadta a derekát. A vasúttársaság helyzete azonban teljesen más - figyelmeztetnek: a mindenfajta privatizációt ellenző szakszervezetek eddig már többször megmutatták, hogy képesek megakadályozni a nekik nem tetsző folyamatokat. Legutóbb a vasúti szállítmányozás egy része kiszervezésének a puszta felvetése is több napig tartó országos sztrájkot eredményezett.

A kedélyeket az is tovább borzolhatja, hogy a Les Echos szerint az Európai Bizottság a fentiek mellett rövidesen arra is felszólítja a francia kormányt, hogy 2039 helyett már 2030-ban szüntesse meg az állami vasúttársaság monopóliumát az elővárosi vasúti közlekedésben, a párizsi közlekedési vállalatét pedig a fővárosi metrózásban.

Amennyiben ez bekövetkezik, úgy egyáltalán nem zárható ki, hogy Franciaországban ismét fellángolnak az unióellenes érzelmek, amelyek legutóbb az Európai Unió alkotmányszerződéséről 2005-ben megrendezett népszavazáson mutatkoztak meg. Akkor a szavazók több mint 54 százaléka, egyebek mellett a szakszervezetek által is támogatott baloldali politikai erők mozgósításának következtében, elutasította az alapszöveg ratifikálását.