A Live Science híradása szerint összesen nyolc gödörből tárták fel a maradványokat - írja az Index. Az építési munkálatok közben előkerült sírgödrökben

több száz felnőtt, gyermek és csecsemő csontváza került elő, amik a 15. század végéről és a 17. század elejéről származnak.

Kerámiákat és ezüstérméket is találtak a régészek. Ezekről a radiokarbonos kormeghatározás megállapította, hogy a kerámia az 1622 és 1634 közötti pestisjárvány idejéből származnak, az érmék 1619 körüliek.

A nürnbergi örökségvédelmi osztály munkatársa, Melanie Langbein szerint soha nem történt még hasonló felfedezés. Nürnbergben az 1533 és 1634 közötti időszakban kitörő pestisjárványok összesen megközelítőleg 30 000 ember halálát okozták. Mivel gondokat okozott a sok halott eltemetése, a hatóságok elrendelték, hogy az elhunytakat a város templomkertjein kívüli tömegsírokban földeljék el.

Mivel gyorsan kellett cselekedni, nem volt idő figyelni a keresztény temetkezési hagyományokra, bár a város temetőiben is jelölte ki külön pestises részt.

A középkori keresztény hagyomány szerint temetéskor az emberek fejét nyugat, lábukat kelet felé kellett elhelyezni, +hogy lássák, ahogy Krisztus kelet felől érkezik, ha eljön a végzet" – írta a tudományos lap. A mostani ásatás viszont ülő helyzetű, egymásra helyezett testeket tárt fel, amik különböző irányokba néztek. A jobb helykihasználás érdekében oldalsó fekvésben elhelyezett testet is találtak, a csecsemők, gyerekek maradványait sokszor a fennmaradó résekbe ékelték be.