Sokan úgy vélik, hogy az űrkutatás a nagyoknak – leginkább az Egyesült Államoknak, Kínának, Oroszországnak – a játszótere, ezért aztán szkeptikusan állnak ahhoz a kérdéshez, hogy mi dolga mondjuk Magyarországnak ezen a terepen. Ferencz Orsolya nekik üzenve jelezte, az űrkutatás egy olyan nagy hozzáadott értékű, tudásalapú (gazdasági) szektor, ahol nem kizárólag és nem elsősorban a földfelszíni erőforrásbirtoklás dönt el mindent.

Nyilván mindennek van szerepe, de látható, hogy itt a hozzáadott tudás, innováció és az emberi szellemi tudás, a jó ötletek, a jó megvalósíthatóság meghatározó tud lenni – magyarázta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Ezért van az, hogy nem lehet egyértelműen rávetíteni ennek a szektornak a lehetőségeire a földi országméreteket. Emlékeztetett: Izrael, Csehország, Portugália és Görögország is – mely államok lakosság arányában, akár méretükben összevethetők Magyarországgal –, nagyon komoly pozíciókat tudott elfoglalni az elmúlt tíz évben.

Ferencz Orsolya egyetértett azzal, hogy Magyarország kicsit késésben van a területen, hiszen csak 2015-ben csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez, miközben a régióból elsőként minket hívtak meg 1991-ben. Úgy véli, politikai döntéseken múlt, hogy az elmúlt évtizedekben kevesebb fókuszt kapott a terület.

Hozzátette: Csehország 4,39 euró/fő arányban fizet be az Európai Űrügynökségbe, amit aztán visszaigényelnek a cseh vállalatok és cégek. Magyarország most 2,39 eurónál tart, úgymond féltávra a csehekhez képest, miközben Izraelnek pedig már saját holdprogramja van. Vagyis a Magyarországgal összemérhető országok is „fantáziát” látnak az űrben – ismételte meg a miniszteri biztos, arra is felhívva a figyelmet, hogy közel kilencben országnak van műholdas képessége a világűrben, amiből

globális szolgáltatások sora profitálhat. Sőt, közvetlen emberéletekben is mérhető haszna is van:

gondolhatunk például arra, hogy a mentők GPS-koordináták alapján érhetnek időben egy eldugott településre, ha egy országnak van ehhez szükséges műholdas technológiája – emelte ki.

Számszerűsíthető, mennyibe kerül Magyarországnak egy újabb űrhajós, aki eljut a Nemzetközi Űrállomásra. Ferencz Orsolya emlékeztetett: amikor a kormány elfogadta, hogy legyen egy nemzeti kutatóprogram, akkor

99 millió dollárban szabta meg ennek a keretösszegét

a Magyar Közlönyben. Az összeg jelentős része el sem hagyja Magyarországot, mert a tudományos műszerek fejlesztésére, a programban részt vevő mérnökök és tudóso fizetésére fordítódik, valamint kompetenciaépítésre költenek belőle.

A Hold gyarmatosítása

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy mára a Hold került az űrkutatás középpontjába. „Ennek az évtizednek a végére meg fogunk érkezni emberes bázissal” – fogalmazott Ferencz Orsolya, osztva azt a véleményt, miszerint a Hold stratégiailag is rendkívül fontos, és nem pusztán az ott található ásványi anyagok, nemesfémek szempontjából.

A Hold ugyanis egy fix pont, nagyjából 380 ezer kilométerre a Föld felszínétől, aminek mindig ugyanaz az oldala látható számunkra. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos megjegyezte, mindenki, de főleg a katonaviseltek fantáziájára van bízva, mennyire sok függ attól, hogy ki és milyen szándékkal, eszközzel és képességgel telepszik meg a Hold felszínén. Ezért van az, hogy az Egyesült Államok az Artemis nevű űrprogramjához szövetségeseket kezdett gyűjteni, kicsit proaktívabban, előremutató módon lefektetve a játékszabályokat a Holdon, beleértve azt is, hogy mondjuk egy bázis körül lehet-e valakinek biztonsági zónája, és ha igen, akkor azon belül kinek a jogrendszere érvényesül. És hogy mi van mondjuk akkor, ha a Hold felszínén olyan tevékenység zajlik, ami hatással van a teljes földi bioszférára.

„Sajnos a technológia nem várja meg azt, hogy jogilag eldöntsük ezeket a nagyon fontos kérdéseket,

mert a technológia sajátossága, hogy akinek valamilyen tudása, képessége van, azt használni fogja, végre is hajtja, meg is építi, amit akar” – fogalmazott Ferencz Orsolya. Úgy véli, ezért is fontos az, hogy a magyar mérnöki képességeket maximálisan használjuk ki, ha tetszik, járassuk csúcsra, ha már évtizedekig kevesebb figyelmet kapott ez a terület.

Az űrkutatásért felelős biztos mindenképp úgy látja, hogy a Hold „ugródeszkája” lesz egy jövőbeni Mars-missziónak. Akár fizikailag is, hiszen a Hold gravitációja jóval kisebb mint a Földé, tehát egy onnan induló küldetés jóval nagyobb hasznos teher aránnyal veheti célba a vörös bolygót. „Egy csomó mindent már nem kell majd a Földről elvinni, mert ott lesz a Holdon is. Kvázi a mélyűr felé egy dobbantódeszka lesz” – ismételte meg.

Azt is hozzátette: embert küldeni a Marsra, amíg a sugárzásvédelemben nem lesz „dimenzióváltás, értelmetlen, illetve etikátlan, mert olyan mértékű károsodásnak lennének kitéve a hosszú űrutazás és a Marson tartózkodás alatt, ami felér egy halálos ítélettel.

Akkor van értelme embert küldeni bárhova, ha legalább az esélye megvan rá, hogy vissza is tudjuk hozni. Ez az erkölcsi minimum

– emelte ki. Ferencz Orsolya szerint a Marsra az automatika, a robotika egyelőre elég, ezekkel nagyon fontos és jó kísérletek tudnak zajlani. Addig pedig, épp a Holdon, ki lehet fejleszteni a szükséges sugárvédelmi technikákat.