eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Forrás: Facebook/Tűzhányó Blog

Másfél méteres szökőárt okozott a Stromboli kitörése – fotók, videók

A Semeru pedig napra pontosan egy évvel a tavalyi kitörése után aktivizálódott újra.

Vasárnap két jelentősebb vulkánkitörés történt, mindkét esetben piroklaszt-árak lezúdulásával jártak – írja elemzésében Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai tanszék MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.

A Semeru jelentős robbanásos kitörése pontosan a korábbi tragikus kimenetelű, számos halálos áldozattal járó 2021-es kitörés egyéves évfordulóján történt.

A Stromboli esetében az elmúlt években egyre gyakoribbakká váltak az ilyen veszélyes vulkáni események, most a vulkán meredek oldalán lerohanó és a tengerbe zúduló piroklaszt-ár kisebb szökőárat is okozott. A piroklaszt-ár a legveszélyesebb vulkáni működés, azonban egyelőre károkról, áldozatokról egyik helyszínen sincs hír.

Semeru: évfordulóra jött az újabb kitörés

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2021. december 4-én a kelet-jávai Semeru erős robbanásos kitörése piroklaszt-árakat, majd iszapárakat, helyi nevén laharokat eredményezett, amelynek következtében legalább hatvanan haltak meg. A sziget legmagasabbra emelkedő tűzhányója azóta is aktív, de nagyobb kitörése nem volt. Az elmúlt napokban azonban a vulkán felszíne néhány centimétert emelkedett és gyakoribbakká váltak a rövidebb-hosszabb ideig tartó folyamatos földremegések. Ezek a jelek arra utaltak, hogy friss magma nyomul fel, ami bármikor komolyabb kitörést okozhat. Ez vasárnap, helyi idő szerint éjjel fél 3-kor következett be.

Az erős robbanásos kitörést a tavalyihoz hasonló sűrű felhős időben nem lehetett látni, azonban rövidesen a felhők alól piroklaszt-árak bukkantak ki és rohantak le a meredek hegyoldalon több mint 100 km/óra sebességgel. Az űrfelvételek szerint

a vulkáni hamufelhő közel 15 kilométer magasságba emelkedett.

Mindeközben a nagy mennyiségű kőzettörmeléket tartalmazó kitörési felhő alsó része ismétlődően összeomlott és a saját súlya, valamint a forró gázok által hajtva a tűzhányó déli, délkeleti völgyeiben zúdult le. Egyes piroklaszt-árak szokatlanul messze, 12-14 kilométer távolságba is eljutottak, a vulkán közeléből ezért több mint 2000 lakost telepítettek ki. Szerencsére az eddigi híradások nem számoltak be halálesetekről, a vulkanológiai előrejelzések, a tavalyi kitörés tanulságai és a gyors védelmi reagálás most hatékonynak bizonyult. A veszély azonban nem múlt el, az esős időben a piroklaszt-árakat nem kevésbé veszélyes és messzebbre is eljutó laharok követhetik.

Videó a Semeru kitréséről.

A híradásokban sok helyen megjelent, hogy Japánban a Semeru kitörése nyomán figyelemmel kísérték szökőár kialakulásának lehetőségét. Ennek közvetlen veszélye nem volt, mivel a vulkán szárazföldön fekszik, vagy 20 kilométer távolságban a tengerparttól, így annak nagyon kicsiny az esélye, hogy jelentős mennyiségű vulkáni anyag zúduljon a vízbe. A Japán Meteorológiai Intézet felvetése vélhetően azon alapult, hogy a heves robbanásos kitörés esetleg okoz-e a januári Hunga-Tonga kitöréshez hasonló erős légköri nyomáshullámot, amihez szökőár kapcsolódhat. Ilyen azonban nem történt. Nem kellett azonban sokat várni arra, hogy ez egy másik, ettől teljesen független vulkánkitörés során bekövetkezzen!

Stromboli: váratlan kitörés

Az itáliai Stromboli (a Szicíliától északra lévő Eoli szigetek északi tagja) rendszeres tűzijátékszerű kitöréseivel a Földközi-tenger világítótornya elnevezést kapta, a látványos vulkáni működés évente turisták tízezreit vonzotta. Az elmúlt években azonban a kitörései veszélyesebbé váltak, ami miatt lezárták a vulkán tetejére vezető turista útvonalakat.

A kitörésről itt található látványos videó. Itt pedig egy másik.

Ezeket a nagy és veszélyes kitöréseket nem lehet jó előre jelezni, és most is váratlanul történt egy piroklaszt-árral, majd ehhez kapcsolódó szökőárral járó vulkáni esemény. Vasárnap délután omlás történt a közel 1000 méter magas vulkán kráterperemén, ami után láva folyt ki és ereszkedett le a meredek, a Tűz útja (Sciara del Fuoco) nevű északnyugati lejtőn. Másfél órával később egy újabb lejtőomlás történt, ami forró gázok és izzó lávatörmelékek keverékét, azaz piroklaszt-árat indított el.

A tengerbe zúduló vulkáni anyag 1,5 méteres szökőárat okozott a sziget partvidékén,

amit a szökőár-szirénák előre jeleztek.

Egyelőre nincs hír komolyabb kárról, sebesülésről, áldozatról. A meredek vulkáni oldalon jelenleg is tart a lávafolyásos kitörés. Mindkét vulkáni eseményről rögtön beszámoltunk friss fotókkal, magyarázatokkal és követjük ezeket továbbra is a Tűzhányó blog közösségi oldalán – hívja fel a figyelmet a geológus-vulkanológus.

A piroklaszt-árak nem viccelnek

A piroklaszt-árak a vulkánkitörések legveszélyesebb folyamatai. A földfelszínre tapadva, a saját súlya által hajtva zúdul le az izzó gáz és kőzettörmelék anyag, aminek sebessége akár a több száz kilométer/óra sebességet is elérheti. Elmenekülni így szinte lehetetlen, az egyetlen védekezés a felkészülés. Ezek általában a vulkán meredek oldalán, a mély völgyekben rohannak le, így ezek a leginkább kitett területek. Ezek felmérésével, a piroklaszt-árak által megtett távolságok (általában 8-10 kilométer) figyelembe vételével jelölhetők ki azok a zónák, ahol veszélyes megtelepülni.

Azonban történhetnek időszakosan erősebb vulkánkitörések is, amikor messzebbre eljuthatnak ezek a halálos áradatok. Ilyen történt 2018-ban a guatemalai Fuego kitörése során, egy éve pedig a Semeru vulkánon. A váratlanul, sok esetben a felhők alól kirohanva érkező nagy piroklaszt-árak ilyenkor már veszélyeztetik a tűzhányó körül élő, a termékeny talaj adottságait kihasználó lakosságot.

További veszélyt jelent az, amikor ezekből a völgy oldalán átbukva izzó gázokban gazdag torlóárak válnak ki, amelyek turbulensen mozognak és ezért mozgási irányuk kiszámíthatatlan. Ilyen piroklaszt-torlóár okozta több mint egy tucat ember halálát a Montserrat szigetén lévő La Soufriére vulkán lejtőjén 1997-ben, valamint több mint 50 ember, köztük a híres vulkanológus házaspár (Katia és Maurice Krafft, akikről szóló dokumentum filmet néhány hete vetítik nagy sikerrel) halálát a japán Unzen megfigyelése során 1991-ben. Ezért e vulkáni folyamat jobb megértése kulcsfontosságú, amiről éppen ezekben a napokban folyt egy vulkanológiai konferencia a karibi Martinique szigetén, ahol 1902-ben a Mt. Pelée egy izzófelhője egy teljes város lakosságát, közel 30 ezer lakost pusztított el pillanatok alatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×