Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Tűzoltók

A következő pandémiát egy orosz denevérvírus indíthatja el

Az orosz patkósdenevérekben keringő sarbecovírus is egyfajta koronavírus, melynek a kutatók szerint aggasztó tulajdonságai vannak.

Tüskefehérjéjét ez a vírus is képes úgy használni, hogy megfertőzhesse az embert – állapították meg a Washingtoni Állami Egyetem (WSU) kutatói. A Khosta-2 néven is ismert vírussal kapcsolatos felfedezésekből levont következtetések hatására nem variánsok ellen védő, hanem a sarbecobvírusok teljes családjával szemben hatékony oltásokra lenne szükség a szakemberek szerint.

"Kutatásunk ismételten bebizonyítja, hogy az Ázsián kívüli vadon élő állatokban keringő sarbecovírusok még olyan helyeken is, mint Nyugat-Oroszország, ahol a Khosta-2 vírust találták, globálisan veszélyt jelentenek az emberek egészségére és a SARS-CoV-2 ellen folyamatban lévő oltási kampányokra" – írta Michael Letko, a WSU virológusa és a tanulmány társszerzője egy közleményben.

Elsőre nem tűntek veszélyesnek

A Euronews cikke szerint sarbecovírusok százait fedezték fel az elmúlt években, azok nagy része ázsiai denevérekben tenyészik és képtelen megfertőzni az emberet. A Khosta-1 és a Khosta-2 azonban a Szocsi Nemzeti Park közelében élő denevérekben él, és csak kezdetben tűnt úgy, hogy ártalmatlan lesz az emberre.

"Genetikailag ezek a furcsa orosz vírusok úgy néztek ki, mint néhány világ más részén felfedezett vírus, de mivel nem hasonlítottak a SARS-CoV-2-re, senki sem gondolta, hogy van bennük valami, ami miatt izgatottnak kellene lenni. Amikor azonban jobban megvizsgáltuk őket, nagyon meglepődtünk, mert

kiderült, hogy képesek emberi sejteket megfertőzni.

Ez megváltoztatja az ezekkel a vírusokkal kapcsolatos ismereteinket" - fogalmazott Letko.

A Khosta-1 kisebb fenyegetettséget jelent, a Khosta-2 vel azonban számolni kell mint potenciális veszélyforrással. A SARS-CoV-2 vírushoz hasonlóan a Khosta-2 is képes a sejtek megfertőzésére a tüskefehérjével, amely az emberi sejtekben mindenütt megtalálható ACE2 receptorfehérjéhez kötődik.

A tudósok ezután azt akarták kideríteni, hogy a vírus képes-e kijátszani a korábbi koronavírus-fertőzések vagy a vakcinák által nyújtott immunitást. Oltott emberektől származó szérumot használva a kutatócsoport felfedezte, hogy a Khosta-2-t a jelenlegi vakcinák nem semlegesítik.

Egy kis szerencsénk azért van

Az omikronnal korábban megfertőződött emberek által termelt antitestek sem tudták leküzdeni a vírust. Ami szerencsés, az az, hogy az új vírusból hiányzik néhány olyan genetikai jellemző, amelyről úgy gondolják, hogy hozzájárul az emberi megbetegedésekhez, de

fennáll a veszélye annak, hogy a Khosta-2 egy másik vírussal, például a SARS-CoV-2-vel rekombinálva pusztítóvá válhat.

"Ha a koronavírus vadon élő állatokat fertőz meg, és ezekben az állatokban más vírusok, például a Khosta-2 várakoznak, az olyan forgatókönyvet hozhat létre, amelyben egy potenciálisan kockázatosabb vírust születhet" – mondta Letko.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Drágul a gáz, de nem biztos, hogy jönnek a kamatemelések a régióban

Drágul a gáz, de nem biztos, hogy jönnek a kamatemelések a régióban

A Bank of America friss elemzése szerint a közép-európai piacok túl agresszív jegybanki kamatemelési pályát árazhatnak be a földgázárak emelkedése nyomán. A nagykereskedelmi gázárak ugyanis csak 6–12 hónapos késéssel, tompítva jelennek meg a fogyasztói árakban, miközben az árplafonok, szabályozott tarifák és fedezeti ügyletek országonként eltérő mértékben szűrik a sokkot. Csehország a legsérülékenyebb a régióban, de ott is legfeljebb egy további kamatemelés indokolt, míg Magyarországon nem az infláció, hanem a költségvetési teher a fő kockázat. A piac tehát túl egyszerűen gondolkodhat: a következő hónapok egyik kulcskérdése az lehet, hogy a kamatemelési várakozások fokozatosan kiárazódnak-e a régióban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×