Kiss László csillagász felidézte: Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz korábbi vezetője július 15-én távozott, a poszton Jurij Boriszov váltotta. Az orosz állami űrvállalat új vezérigazgatóját a keddi napon fogadta Vlagyimir Putyin elnök, majd a megbeszélést követően bejelentették: Oroszország a továbbiakban nem tekinti prioritásnak a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Fontos azonban, jegyezte meg a Széchenyi-díjas fizikus, hogy nem került szóba a már aláírt szerződésből való esetleges kilépés. Ehhez illeszkedően az első tengerentúli kommentárok is azt hangsúlyozták: legalább a jelenleg érvényes szerződés kifutásáig együtt fog működni az a nemzetközi társaság, ami lassan már negyed évszázada, 1998 novembere óta működteti az emberiség egyik „legdrágább játékszerének” is nevezhető csúcstechnológiát, 420 kilométerrel a fejünk felett – fogalmazott a csillagász.

A szakember érdeklődésünkre elmondta, sokáig az oroszok voltak egyedül képesek arra, hogy embereket szállítsanak a rakétáikkal, miután 2014-ben az amerikaiak befejezték az űrsikló (Space Shuttle) programot a sok meghibásodás, baleset és „katasztrofális végeredmény” nyomán. Utána jó tíz évig kizárólag az orosz rakéták voltak képesek embereket szállítani a Nemzetközi Űrállomásra és vissza a Földre. Tavaly viszont ebben változás állt be, amikor a SpaceX megjelent a „színtéren”.

Kiss László megjegyezte, a NASA (az amerikai űrkutatási hivatal) egyébként megoldhatónak látja az ISS fenntartását 2028-ig, vagy akár 2030-ig. Ehhez azonban nélkülözhetetlennek tartják az amerikai magáncégek által biztosított szállítókapacitást. Összességében tehát az elmúlt két évben nemcsak az orosz–ukrán háború miatt, hanem alapvetően az amerikai űrkutatás fejlődése nyomán megváltoztak a részvételi súlyok – mutatott rá az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.

Mint ismert, a Nemzetközi Űrállomás orosz, amerikai, japán, kanadai és európai együttműködésben fejlődött az elmúlt 24 évben, de mi magyarok is érdekeltek vagyunk a további működésében. Annál is inkább, mert a tervek szerint 2025-ben, tehát a mostani szerződés lejárta után, űrhajóst küldenénk az állomásra. Az ő kiválasztása jelenleg is zajlik.

Kiss László szomorú fejleménynek nevezte, hogy az oroszok külön űrállomás építésébe kezdenek, hiszen

az eddigi nemzetközi együttműködés egy nagy szimbólum volt, ami még a hidegháborúban is fennállt.

Most azonban, amikor már a kínaiaknak is van saját űrállomásuk, az oroszok megfogalmazták, hogy 2024 után ők is saját keringő űrlaboratóriumot szeretnének, Amerika pedig eleve a kereskedelmi űrállomások felé szeretne haladni.

Mindezeken túl még ott a nagy kérdőjel: mi lesz a Holddal, ahová az Artemis-program keretében hamarosan tesztrepülés indul, majd később, amikor talán majd a Nemzetközi Űrállomást épp lekapcsolják, űrhajósok fognak ismét a Holdra szállni – fejtegette a szakértő jelezve azt is, hogy egy Hold körüli űrállomás terve is gőzerővel halad előre.

„Tehát sok-sok kérdőjel van, amik közül némelyik felkiáltójellé lesz kiegyenesítve, néhány pedig pontként zár le történeteket… szerintem a Nemzetközi Űrállomásra ez utóbbi vár” – fogalmazott a csillagász.