A kínaiak az 5G technológiával megmutatták, hogy nemcsak másolni tudnak, hanem ha kell, jobbak tudnak lenni, mint a nyugatiak. Ezért lehet a 5G a kínai–nyugati versengés egyik frontvonala – mondta Simay Attila Endre, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének egyetemi adjunktusa a Külügyi és Külgazdasági Intézet online eseményén, melyet Salát Gergely, az Intézet vezető kutatója moderált.

Az adjunktus kiemelte, hogy a Kínában lévő és az Amerikában található 5G-sávszélességek között jelenleg háromszoros átváltás van, előbbiek javára. És itt jött a képbe a nemzetbiztonsági fenyegetettség kérdése, ugyanis az amerikaiak nem akartak kínai eszközökön adatfolyamokat átengedni, hiába jobbak, így a technológiai verseny politikai töltést kapott a tengerentúlon – magyarázta. Mindennek a vége pedig, hogy a kínai Huawei a kereskedelmi háborúban célkeresztbe került, és az Egyesült Államokban, valamint a velük szövetségben álló országokban elkezdődött a márka kitiltása, de legalábbis az attól való ódzkodás.

Bánhidi Ferenc telekommunikáció szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának külső munkatársa pedig azt mondta a beszélgetésen, hogy a kínai telekommunikációs eszközök biztonsági kockázatai léteznek, de ezeket a politikai kommunikációban gyakran túlértékelik.

Mint fogalmazott, a készülékeken keresztüli hátsó ajtók gyakorlatilag léteznek, de különböző szabványok, mint mondjuk az ITU-nak (International Telecommunications Union) a 3G, 4G, 5G szabványai ezeket abszolút átláthatóvá és kezelhetővé teszik.

A gyakorlatban tehát azt, hogy ilyen készülékeken keresztüli biztonsági fenyegetések lennének, nem sikerült bizonyítani

– emelte ki.

Ami a hálózatot illeti, ott a helyzet ennél bonyolultabb – tette hozzá a szakértő, emlékeztetve arra, hogy ekörül először nem is az Egyesült Államok, hanem Ausztrália csinált nagyobb felhajtást, miután felfedezték, hogy a Huawei-berendezések – nemcsak a mobil-, hanem a vezetékes hálózatok is – biztonsági résekkel rendelkeznek. Azt ugyan nem bizonyították, hogy a kínai szervek által ezek ki lettek volna aknázva, de

az, hogy ezeket a Huawei tudatosan vagy tudattalanul, de megtartotta, azt mutatja, hogy a félelmek nem alaptalanok

– magyarázta.

A beszélgetésen Bánhidi Ferenc elmondta azt is, hogy a 2022 elejéig telepített 5G-bázisállomásoknak a kétharmada Kínában található. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy nem teljesültek az Európai Unió 2016-os céljai, melyek szerint „nagy áttörést” akartak elérni az 5G hálózatokban.