Infostart.hu
eur:
367.86
usd:
335.39
bux:
143888.3
2026. november 18. szerda Jenő
A Gerecse hegység Péliföldszentkereszt közelében 2020. június 7-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Különleges veszélyforrástérképpel álltak elő az ELTE kutatói

Az intézmény munkatársai a Gerecse hegység mozgásveszélyes területeit és a bányászati hulladéklerakóit térképezték fel komplex térinformatikai modellezéssel.

A különböző csuszamlások, omlások és suvadások ma is aktívan formálják a Gerecse felszínét, különösen a hegység alacsonyabb, laza üledékekkel borított lejtőin, a patakvölgyekben és a Duna menti magaspartokon. Mivel itt sokszor a művelés alatt álló vagy beépített területeket is veszélyeztetik, ezért fontos a mozgásra hajlamos részek minél pontosabb ismerete. A Gerecse és a Dorogi-medence környezetében számos már nem működő bánya és a bányászathoz kapcsolódó hulladéklerakó is található. A bányászati területek egy része az ott tárolt anyagok kedvezőtlen állékonysága miatt alkalmatlan az egyéb hasznosításra. A Dorogi-medence szénbányászatához kapcsolódó hulladéklerakók és a neszmélyi vörösiszap-zagytározó pedig bennük tárolt veszélyes anyagok miatt számítanak kockázatosnak – olvasható az ELTE oldalán.

Az intézmény kutatói együtt vizsgálták a felszínmozgások és a bányászati hulladéklerakók sokszor erősen összefüggő témakörét. Gerzsenyi Dávid, a Természettudományi Kar doktorandusza, összetett térinformatikai elemzés során, saját fejlesztésű program segítségével modellezte a Gerecse felszínfejlődését alakító lejtős tömegmozgásokat. Albert Gáspár, az Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Intézetének egyetemi docense, a bányászati hulladéklerakók felszínének stabilitását vizsgálta gépi tanulással végzett osztályozással, az adatok és modelleredmények ellenőrzését térképész-geológusi tapasztalatai is segítették.

Mint a Journal of Maps folyóiratban most megjelent tanulmányukból kiderül, munkájuk során a terület veszélyforrásainak együttes bemutatására helyezték a hangsúlyt, és olyan térképet szerkesztettek, amelyet mind a szakmai, mind a szakmán kívüli olvasó is megérthet.

A térkép három témát ölel fel. A térképészek az Országos Felszínmozgás Kataszter adatbázisát és földtani térképeket felhasználva és azokat saját terepi adatgyűjtéssel kiegészítve kijelölték a korábbi felszínmozgások által érintett területeket, majd a terület geomorfológiai és földtani viszonyait figyelembe vevő modellekkel megbecsülték, hogy a terület lejtői milyen mértékben hajlamosak újabb mozgásokra. A bányászati hulladéklerakók térképezése a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat adataira támaszkodva kezdődött, majd olyan helyszínekkel egészült ki, amelyek csak topográfiai vagy kéziratos földtani térképeken szerepelnek.

Részlet a Gerecse földtani veszélyforrásait bemutató térképből. A kivágaton Neszmély és Dunaszentmiklós környezete látható, a területen igen jellemző a felszínmozgásos tevékenység, és itt található egy nagy kiterjedésű, rekultiválatlan vörösiszap-zagytározó is.
ELTE
Részlet a Gerecse földtani veszélyforrásait bemutató térképből. A kivágaton Neszmély és Dunaszentmiklós környezete látható, a területen igen jellemző a felszínmozgásos tevékenység, és itt található egy nagy kiterjedésű, rekultiválatlan vörösiszap-zagytározó is. ELTE

A kutatás rávilágít arra, hogy a Gerecse, de főképp a Dorogi-medence területén számos bezárt vagy felhagyott művelésű bányászati hulladéklerakó található, ám közülük csak kevés esett át rekultiváción és nem hasznosítható más célokra. Az egyelőre nem helyreállított területek továbbra is figyelmet igényelnek, különösen, ha veszélyes anyagokat tartalmaznak vagy mozgásra hajlamosak.

A felszínmozgásra hajlamosság becsléséhez használt geostatisztikai modell eredményei szerint leginkább a vizsgált terület meredek, löszös lejtői válhatnak instabillá a jövőben. A modell eredményeit a saját terepi tapasztalatok is megerősítették. Felszínmozgások által

veszélyeztetett területen fekszik a Gerecse és a Dorogi-medence több településének lakott része és bizonyos bányászati hulladéklerakók környezete is.

A különböző típusú geológiai veszélyekre vonatkozó adatok egy térképen való megjelenítése ma még ritkának számít, holott az emberi környezetet fenyegető, gyakran egymással összefüggő veszélyek jobb megértését eredményezheti – emelik ki. Az ELTE kutatóinak így elkészült, modellértékű térképe felhívja a figyelmet a Gerecse és a Dorogi-medence felszínmozgásokhoz és bányászathoz kötődő földtani veszélyforrásaira, így felhasználható helyi tervezési munkákhoz is az alkalmazott módszerek és alapanyagok sajátosságainak figyelembevételével.

A kutatás a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi kiválósági program finanszírozásában valósult meg.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×