Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Erdőtűz pusztít a Mato Grosso brazil szövetségi állambeli Nova Santa Helena közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfajta él a vidéken.
Nyitókép: Leo Correa

Ezek a tévhitek állnak a klímaváltozás tagadása mögött

A COP26 megrendezésével párhuzamosan a klímaváltozással kapcsolatos tévhitek sora árasztotta el a közösségi médiát.

A kutatók szerint ma a felmelegedés tagadói már nem azzal foglalkoznak, hogy magának a folyamatnak a létét kérdőjelezzék meg, hanem inkább annak okaival és következményeivel kapcsolatos álhíreket kezdtek el terjeszteni.

A BBC cikkében az elmúlt évben legnépszerűbb tévhitek sorakoznak fel, azok cáfolataival együtt.

A nap le fog hűlni, ez megállítja a felmelegedést

Régóta terjed a tévhit, miszerint a felmelegedés a föld természetes ciklusának része, nem pedig emberi tevékenység következtében alakult ki. Posztok ezrei próbálják meg az azokat elérő százezreket arról meggyőzni, hogy a hőmérséklet természetes úton, magától fog elkezdeni hamarosan csökkenni a szoláris minimum elérésekor.

Sajnos ez nem így van. Maga a szoláris minimum létező jelenség és ilyenkor tényleg kevesebb energiát ad le a nap, és tényleg várható az évszázadban olyan időszak, amikor ettől csökken az átlaghőmérséklet, de csak 0,1-0,2 Celsius fokkal. Ez nem igazán képes kiegyenlíteni az elmúlt 200 év emberi tevékenységének hatását, amely 1,2 fokos felmelegedést idézett elő.

Azt is tudjuk, hogy a melegedés hátterében sem a napciklusok állnak, ugyanis míg légkörünk egyre melegebb lesz, a naphoz közeli sztratoszféra hűl.

Normál esetben a légkörből ide szökne a meleg, amelyet most az üvegházhatású gázok benn tartanak. Ha a nap hatása okozná a melegedést és a hűlést, akkor a teljes atmoszférában tapasztalható lenne a jelenség.

A globális felmelegedés jó nekünk

Egyes álhírek szerint a felmelegedés által a Föld nagyobb része válik élhetővé, ráadásul a hideg több emberrel végez, mint a meleg.

Tény, hogy a nagyon hideg körülmények közt élőknek rövid időre kellemesebbé válhat lakhelyük klímája, de az ugyanitt bekövetkező extrém esőzések a lakhatási körülményeik mellett az esetleges mezőgazdasági tevékenységre is negatívan hatnak majd. Eközben

a világ más területei teljesen lakhatatlanná válhatnak.

A hideg miatt kevesebben halnak majd meg, egy, a Lancetben közölt kutatás szerint ugyanis 2019-2020-ban valóban több emberrel végzett a hideg, mint a meleg. A meleg miatti halálesetek száma ugyanakkor egyre nő, a megmentett életekkel elért előnyt ez gyorsan törölni fogja.

A klímaváltozással kapcsolatos intézkedések miatt szegénység várható

A gazdasági növekedést a fosszilis energiaforrások működtetik e szerint az elmélet szerint, és ha azok használatát korlátozzák, megáll a növekedés, aminek pedig a legszegényebbekre katasztrofális hatása lehet.

Tény, hogy az elmúlt évszázadban hatalmas szerepet játszottak a fosszilis üzemanyagok abban, hogy az emberek gyorsabban hozzanak létre és juttassanak el másokhoz termékeket, mint korábban, de

attól, hogy használatukat mellőznünk kell, még nem kell visszatérni az ökörrel történő szántáshoz.

A megújuló energiaforrások használata sok helyen már most olcsóbb, mint a fossziliseké, ráadásul ha semmit sem teszünk a klímaváltozás ellen, 2050-re 18 százalékkal zsugorodik majd a világgazdaság az extrém hőmérséklet és a váratlan természeti katasztrófák miatt.

A megújuló energiaforrások megbízhatatlanok

Áramkimaradások rémét festik egyes álhírek, melyek idei amerikai áramkimaradásokért vádolják a szélturbinák használatát. Emellett a turbinákat állatok megöléséért is kárhoztatják.

A valóságban az áramkimaradásokért a gyenge villamosenergia-termelés és elosztásirányítás felel, és bár valóban meghalnak állatok a turbinák miatt, a fosszilis üzemanyagokat használó erőművek még több állat haláláért felelnek.

Címlapról ajánljuk
Aranyrali paradoxon, avagy miért a gyengébb bányák részvényei emelkedtek többet?

Aranyrali paradoxon, avagy miért a gyengébb bányák részvényei emelkedtek többet?

Az aranyár emelkedése első pillantásra minden bányavállalatnak kedvez. Ám a valóság ennél sokkal érdekesebb. A legnagyobb nyertesek nem a leghatékonyabb cégek voltak, hanem azok, amelyek korábban a túlélésért küzdöttek. A magas kitermelési költségű bányák részvényei sokszor többszörösükre emelkedtek a rali során. De mi áll ennek a meglepő fordulatnak a hátterében?
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Magyar Péter Brüsszelbe utazik

Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Magyar Péter Brüsszelbe utazik

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, de a Fidesz elnöki posztját megtartaná a párt kongresszusának támogatásával. A parlamenti frakció vezetését Gulyás Gergely veszi át, miközben a KDNP-ben is "generációváltás" indult: Semjén Zsolt, Latorcai János és Soltész Miklós szintén nem ülnek be az Országgyűlésbe. Kiderült, hogy Orbán Anita a külügyminiszteri poszt mellett miniszterelnök-helyettesi szerepet is betölt. A héten már 12 miniszter neve is nyilvánosságra került Magyar Péter leendő kormányában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×