Infostart.hu
eur:
366.3
usd:
313.65
bux:
134790.52
2026. április 24. péntek György
Nyitókép: Pixabay

Nejloncsomagolás és műanyag palackok adják az óceánok szemetének többségét

Az eldobható üdítős palackok és az elvitelre kért főttétel csomagolására szolgáló műanyagok szennyezik leginkább a vizeket egy friss kutatás eredménye szerint.

Az óceánokban található műanyagszemét háromnegyede mindössze tíz fajta műanyaghulladékból áll: egyszer használatos műanyagzacskók, műanyagpalackok, ételes dobozok és ételcsomagolások a leggyakrabban a vizekben megtalálható hulladékok a The Guardian cikke szerint. Az első négy leggyakoribb műanyagszemét önmagában kiteszi az ember gyártotta hulladékmennyiség közel felét, a vizekben ezek magas száma annak tudható be, hogy nagyon lassan bomlanak csak le, viszont széles körben használják azokat. Minden idők legnagyobb szabású, az óceánok szennyezettségét vizsgáló felmérése szerint a szennyezést annak forrásánál lehet csak megállítani, be kellene tiltani ezeket az egyszer használatos műanyagokat a vizek megmentésének érdekében.

Ezzel van tele a víz

A kutatók a következő tíz tárgyat teszik felelőssé az óceánokat szennyező hulladék 75 százalékáért:

  • nejlonzacskó
  • műanyag palack
  • ételes dobozok és eldobható evőeszközök
  • élelmiszerek csomagolására használt műanyagok
  • szintetikus anyagból készített kötél
  • halászathoz használatos kellékek
  • műanyag kupakok és fedelek
  • ipari csomagolóanyagok
  • üvegek
  • italos dobozok.

A kutatók üdvözlik, hogy a hagyományos szívószálakat és fültisztító pálcikákat Európából száműzik, de attól tartanak, ezek elvonják a fókuszt azokról a tárgyakról, amelyek sokkal nagyobb problémákat okoznak.

A partok a legterheltebbek

"Nem lepődtünk meg azon, hogy a szemét 80 százaléka műanyag, de meglepett minket az elvitelre szánt cikkek magas aránya, amiben vizes palackok, italos palackok és konzervdobozok is akadnak bőven. Ez az információ megkönnyíti a döntéshozók számára, hogy ténylegesen tegyenek valamit az óceánba ömlő tengeri szemét csapjának elzárásáért, ahelyett, hogy csak eltakarítanák a szemetet" - mondta Carmen Morales-Caselles, a spanyolországi Cádizi Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A szívószálak és műanyag keverőpálcikák 2,3 százalékáért felelnek a szennyezésnek, míg a szívószálak és nyalókapálcikák 0,16 százalékáért. A kutatók a három centiméternél nagyobb szemétdarabokat vizsgálták, mivel a mikroműanyagok kívül esnek kutatásuk hatáskörén.

A legtöbb szemetet a partvidékek vizeiben és a partvidékek tengerfenekeiben találták.

Nyílt vízen a halászathoz szükséges eszközökből akadt több, ugyanakkor ott jelentősen: az ottani szemétmennyiség feléért felelnek ezek.

Európai feketelista is van

Egy másik kutatás az európai tengerek vizeiben található szennyeződést vizsgálta, és úgy találta, hogy

Törökország és Olaszország mellett Nagy-Britannia felel a legtöbb tengeri szemétért.

Májusban a Greenpeace fedte fel, hogy a Törökországba újrahasznosítani küldött szemetet elégetik vagy magára hagyják, a britek és az amerikaiak pedig több műanyagszemetet termelnek, mint bármely más nemzet a világon.

A kutatók azt ajánlják, egyszerűen egyáltalán ne használjunk eldobható műanyagcsomagolást, ha pedig ez valahol elkerülhetetlen, akkor a gyártónak kell gondoskodnia a megfelelő újrahasznosításról.

Címlapról ajánljuk

Mérleget készített lezárt ciklusáról az Országgyűlés

Csaknem négyszázötven törvényjavaslatot, köztük öt alaptörvény-módosítást fogadott el az Országgyűlés a most záruló, 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklusban – derül ki a törvényhozás honlapján található adatbázisból.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

Bár az MNB novemberi előrejelzésében szereplő +28,8% túlzásnak bizonyult, a végül kimutatott 23,5%-os áremelkedéssel így is megdöntötte az évezred eddigi áremelkedési rekordját a magyar lakáspiac 2025-ben - amennyiben a naptári évi (pontosabban a negyedik negyedévi éves nominális) vagy ha a reál árváltozást nézzük. Budapesten mutatta ki a legnagyobb, 26,0%-os áremelkedést a jegybank, a községekben viszont „csak” 18,3% volt az áremelkedés. Míg az év első felében az állampapír-kamateső, a második felében az Otthon Start volt a legfőbb keresletélénkítő tényező tavaly. Év végén a fővárosban lassult, vidéken gyorsult az áremelkedés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×