eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Neumann-Mészáros Melinda székesfehérvári háziorvos oltáshoz készíti elő az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját Esze Tamás utcai rendelőjében 2021. március 17-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Félelem az oltástól: érthető, de nem racionális

A nagyon ritkán bekövetkező mellékhatások eshetősége valóban riasztó, de igazi veszélyben akkor vagyunk, ha nem kérünk az oltásból.

Az élet teli van rizikókkal. Ezek közt akad olyan, amelyen az ember egy pillanatig sem gondolkozik: mielőtt autóba ülünk, nem gondolkodunk el azon, mekkora esélyünk van arra, hogy utunk során balesetet szenvedjünk és meghaljunk. Vannak olyan esetek is, amelyekben az esetleges kockázatok eltörpülnek az előnyök mellett: ilyen a koronavírus elleni oltás esete. A betegség milliók életét követelte már világszerte, a felépültek tízmillióinak egy része pedig a mindennapokat megkeserítő maradványtünetekkel él együtt.

Mindennek ellenére világszerte nagy számban vannak olyanok, akik nem tervezik magukat beoltatni annak ellenére sem, hogy az összes elérhető vakcina biztonságos és okkal hatékonyabb annál, amiről egy éve álmodtunk – írja a MedicalXpress. Az okok közt persze a politikai hovatartozás is ott lehet, de a megérzések és a félelmek is irányítják azokat, akik lemondanak a védelemről.

A kis veszéllyel foglalkozunk

David Leonhardt, a The New York Times publicistája szerint az emberek természetének megfelelő ez a viselkedés: a nagy veszélyeket hajlamosak vagyunk bagatellizálni, míg a kisebb rizikót jelentő helyzeteket felnagyítjuk – a környezetszennyezés helyett inkább a cápatámadások miatt aggódunk. A háttérben állhat még szándékos ignorancia is: sokan állítják, hogy ők maguk nincsenek nagy veszélynek kitéve a koronavírus által, de nem akarják, hogy DNS-üket módosítsák az oltásokkal. Hiába cáfolták már az utóbbi dezinformációt, ez máig érv az oltást ellenzők körében, akik saját maguk szempontjait nézve feledkeznek meg arról, hogy még ha rájuk valóban nem is jelent nagy veszélyt a vírus, átadhatják olyannak, akire igen.

Évszázadok óta kételkedünk

Az oltásszkeptikus hozzáállás épp olyan idős, mint az oltások maguk: már az 1700-as évek

első himlővakcinájának fogadtatása vegyes volt.

A gyermekbénulás elleni oltás az ötvenes években megtörte a tendenciát – az emberek annyira féltek attól, hogy gyermekük lebénulhat, hogy beadatták, ám fatális hiba történt. Egy hibás gyártású oltásszállítmány 40 ezer esetben okozott gyermekbénulást, aminek hatására a tömeges immunizálás leállt Amerikában. Az emberi természetet ismerve az oltásokkal kapcsolatos félelem érthető, de ez nem azt jelenti, hogy racionális is egyben.

A koronavírus elleni oltások hatékonysága minden várakozást felülmúló, 90 százalék fölötti. A klinikai kísérletek eredményét a való életben történő használat is igazolta, a vakcinák megakadályozzák a súlyos betegség kialakulását. A hatékonyság megkérdőjelezhetetlen, de a biztonságosság sem lehetne ennél sokkal jobb.

A klinikai tesztekben részt vevő 60 ezer ember közül öt esetében lépett fel komolyabb mellékhatás: az arc felduzzadása, hányás, nyirokcsomóduzzanat és vállsérülés szerepelt a listán. A használatba vételt követően derült fény az anafilaxiás sokk lehetőségére: ez egy potenciálisan halálos, ám jól kezelhető állapot, amelynek esetleges kialakulása miatt az oltottakat megfigyelik.

Nem okoznak ugyanakkor a vakcinák meddőséget, övsömört vagy hirtelen halált, ahogy azt a közösségi médiában egyesek terjesztik.

Magas fokú védelem

Az oltottak körében nagyon kevesen vannak olyanok, akik megbetegednek: 77 millió oltott amerikaiból 5800 esetében történt ez meg, közülük 74 halt meg. Természetesen az oltásból fakadó esetleges súlyos állapot vagy halál nagyon ijesztő perspektíva. Az amerikai járványügyi hivatal számítása szerint ugyanakkor erre akkora esély van, mint hogy belénk csapjon a villám.

A számok és a bizonyítékok egyértelműen az oltások mellett állnak. Még az alacsonyabb hatékonyságúak is képesek kivédeni a súlyos megbetegedést vagy a halált, elenyésző ritkaságú eset kivételével. Egy vakcina sincsen, amely mindenkit, minden körülmények közt megvéd egy patogéntől: ezért fontos, hogy minél többen felvegyék az oltást, így a betegség terjedését teljesen ellehetetlenítve védjük meg azokat, akiknek szervezete nem úgy reagál a vakcinára, mint a túlnyomó többségé.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×