Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Magyarországon elérhető összes vakcina (AstraZeneca, Moderna, Szputnyik V A és B, Sinopharm, Pfizer-BioNTech) felhasznált, üres üvegei Soós Zoltán nyíregyházi háziorvosi rendelőjében 2021. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Az oltóanyagok keverése több mellékhatáshoz vezet

Az enyhe és közepes mellékhatások előfordulásának gyakorisága nőtt, ha az oltott embereknél a két adag két különböző típusból származott – állapította meg egy kutatás.

Az AstraZeneca és a Pfizer koronavírus elleni oltásának egymás után történő adásakor a hidegrázás, a fejfájás és az izomfájdalom tünetei is gyakrabban jelentkeztek, mint akkor, ha mind a két adag ugyanabból a fajtából származott – írja a BBC. A mellékhatások ugyanakkor rövid idő alatt elmúltak, az oltóanyagok biztonságosságával kapcsolatos aggodalmakra nem ad okot a jelenség.

A Com-Cov nevet viselő kutatásba azért vágtak bele 2021 februárjában, hogy kiderülhessen: hosszabb távú védettséget ad-e az, ha különböző oltástípusokat adnak egymást követően. Kíváncsiak voltak a kutatók arra is, így védettebbek lehetnek-e az oltottak az új variánsokkal szemben, és természetesen fontos szempont volt az is, hogy ha a módszer biztonságos, az segítséget jelenthet akkor, ha egyik vagy másik oltóanyagból hiány van, de be kellene adni az emlékeztető oltást.

A kutatást az Oxfordi Egyetem végzi, 830 önkéntest verbuváltak hozzá, akik mindannyian 50 év fölöttiek. Az első eredményeket várhatóan júniusban publikálják majd.

Lázzal kapcsolatosan a kutatók leírták: az AstraZeneca oltásával immunizáltak tizedénél, a Pfizerével oltottak huszadánál fordul elő ez a mellékhatás, viszont azok körében, akik AstraZeneca után kaptak Pfizer-oltást, 34 százalék volt a tünet előfordulása, Pfizer után AstraZenecával oltottak esetében pedig 40 százalék fölötti.

"Ugyanezek a különbségek mutatkoztak meg más tünetek, például a hidegrázás, a fáradtság, a fejfájás, a rossz közérzet és az izomfájdalom esetében is" – mondta Matthew Snape professzor, a vizsgálat vezetője. Véleménye szerint ebből leginkább azt a következtetést lehet levonni, hogy

ne oltsák így egyidejűleg egy kórházi osztály összes dolgozóját,

mert abból másnap sok hiányzás lehet.

Megállapításaik szerint a fáradékonyság előfordulása akkor, ha tisztán Pfizer- vagy AstraZeneca-vakcinát használnak, 50 százalék körüli: keverve ez akár a 80 százalékot is megközelítheti, ha az első adag AstraZeneca, míg a második Pfizer. Fejfájás 30-40 százalék közti arányban érinti a két oltást keverés nélkül kapó embereket, ami 60 százalék fölé nő, ha egymásra oltják a vakcinákat.

A múlt hónapban a Com-Covot bővítették: több mint ezer új önkéntessel már a Moderna és Novavax oltásait is bevonták.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×