INFORÁDIÓ
2021. május 8. szombat
Mihály

erdőirtás

járvány

betegség

Légi felvétel kiirtott erdőkről az Amazonas-medencében lévő a brazíliai Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.

Az erdőirtások tüzelik a járványok terjedését

Infostart / MTI

Jelentős statisztikai összefüggést találtak az erdők kitermelése és az állatokkal terjedő fertőző betegségek kialakulása között francia kutatók.

A Frontiers in Veterinary Science című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint ugyanakkor részben az erdősítés is megnöveli az ilyen betegségek számát, és hasonló figyelhető meg például az olajpálma-ültetvények esetében: minél nagyobb területet foglalnak el, annál gyakrabban lépnek fel fertőző betegségek. A tanulmányról beszámolt a The Guardian is.

"A pontos ökológiai mechanizmust nem ismerjük még, de feltételezhető, hogy az ültetvények a természetes erdős területek kárára fejlődnek, az újratelepítés pedig főként monokulturális erdőkből áll, melyeket a füves területek kárára alakítanak ki" – mondta Serge Morand, a párizsi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársa.

A földhasználat mindkét változása a biológiai sokszínűség elvesztésével jár, a leegyszerűsödött életterek pedig kedvezőek a kórokozók és betegséget hordozó állatok számára.

A szerzők szerint egy egészséges, fajokban gazdag erdőben egy sor ragadozó szűri meg és iktatja ki a betegségeket.

Ha egy ilyen ökoszisztémát olajpálma-ültetvénnyel, szójamezővel vagy eukalipuszokkal helyettesítenek,

a különleges igényű fajok eltűnnek és az olyan fajok kezdenek el terjedni, mint a patkányok és a moszkítók, melyek patogéneket terjesztenek az emberi és nem emberi élőhelyeken.

Morand és kollégája, Claire Lajaunie, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet munkatársa az 1990 és 2016 között bekövetkezett változásokat figyelte meg világszerte. Elemzésükhöz az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Világbank adatait használták.

Egy fertőző betegségekkel foglalkozó adatbank szerint az érintett időszakban több ezernyi járvány alakult ki, melyeknél a kórokozó közvetlenül vagy például rovarokon révén került az állati gazdatestből az emberre.

Az ilyen betegségek adott országban történő fellépését a kutatók összefüggésbe hozták az ország erdős területeinek, olajpálma-ültetvényeinek méretével és demográfiai adataival. Erős kapcsolatot találtak a fakitermelés és a járványok, például a malária és az ebola között a trópusi országokban, például Brazíliában, Peruban, Bolíviában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kamerunban, Indonéziában, Mianmarban és Malajziában.

Ezzel szemben a mérsékelt övi régiókban, például az Egyesült Államokban, Kínában és Európában a fatelepítés és a betegségek között találtak összefüggést. Ilyen betegség például a kullancsok által terjesztett Lyme-kór.

A tudósokat meglepte, hogy az olajpálmák és a járványok között Kínában és Thaiföldön is találtak összefüggést, holott ezekben az országokban kismértékű az erdők irtása. Ezeken a területeken azonban gyakoribbak a szúnyogok által terjesztett betegségek, például a dengue-láz, a Zika-vírus és a sárgaláz.

Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018