Potenciálisan aggasztó mutációkkal jelentkezett egy újabb, frissen felfedezett koronavírustörzs: az Edinburgh-i Egyetem kutatói génszekvenálás közben bukkantak rá a variánsra, amelynek jelenlétét már tíz országban kimutatták. A legkorábbi minták, amelyek ezt a törzset tartalmazzák, tavaly decemberiek, brit és nigériai tesztekből származnak. Az Egyesült Királyságban eddig 32 esetben mutatták ki az új törzs jelenlétét, írja a The Guardian.

A B1525 sorszámmal nyilvántartott variáns a kutatók szerint hasonlatos a kenti B117 változathoz, tartalmazza az E484K kódjelű mutációt is a tüskefehérjén. Ez a mutáció a kenti mellett a dél-afrikai és a brazil variánsban is megtalálható, ennek segítségével tudhatja a variáns a semlegesítő antitesteket megkerülni, ez pedig már önmagában elégséges arra, hogy aggodalomra adjon okot.

Gyengülhet a védelem

Simon Clarke, a Readingi Egyetem mikrobiológusa szerint az egyelőre a legtöbb mutáció esetében nem ismert, hogy annak milyen szerepe lehet a fertőzés létrehozásában, viszont az E484K-ról tudják, hogy a dél-afrikai variánst képes ellenállóbbá tenni a vakcinákkal szemben.

"Még nem tudjuk, hogy ez az új változat mennyire terjed majd el, de sikeresen teszi ezt, akkor feltételezhető, hogy a bármely vakcina vagy egy korábbi fertőzés kapcsán kialakuló immunitás gyengül"

- mondta el. Hozzátette azt is, hogy amíg nem tudunk meg többet a mostanában felfedezett variánsokról, addig minden olyan változatot, amelyben az E484K megtalálhat, sűrű teszteléssel meg kell próbálni, mivel az immunitást veszélyeztetheti.

Félnek teszteltetni

A tesztelésben problémát jelenthet az a jelenség, amelyre Jonathan Stoye, a Francis Crick orvosbiológiai kutatóintézet csoportvezetője vetett fel: probléma a tömeges tesztelésben, hogy sokan koronavírusos tünetek esetén sem jelentkeznek tesztelésre, mivel anyagilag

nem engedhetik meg maguknak azt, ami a pozitív eredmény után következik

A szakértőt nem lepi meg, hogy épp ez a mutáció kezd továbbterjedni, véleménye szerint ez természetes reakció a vírus részéről. Stoye úgy véli, mindenképpen az E484K-ra fókuszálva kell elkezdeni módosítani az oltásokat.

A frissen megjelenő variánsok korai azonosításáról Lucy van Dorp, a University College London genetikai intézetének munkatársa úgy vélekedik, nagy jelentőséget játszhat abban, hogy hamar felismerjük a potenciálisan veszélyt jelentő törzseket, hogy felmérhessük az azok jelentett rizikókat még akkor, amikor nem tudtak igazán elterjedni a világon.

A jéghegy csúcsa

A variánsok minél korábbi felfedezésére a minták szekvenálása a megoldás: ebben Nagy-Britannia élen jár, hosszú távú cél az országban, hogy a pozitív PCR-tesztekhez vett kenetekből lehetőség szerint mindet szekvenálják. Kutatók egyetértenek abban, hogy a jelenleg ismertnél jóval többféle koronavírus-mutáció létezik már, melyek elterjedtebbek lehetnek, épp csak nem tudunk létezésükről, mivel olyan területeken hódítanak, amelyen nincs olyan előrehaladott állapotban a génszekvenálás, vagy nincs akkora kapacitás a minták elemzésére, mint például Nagy-Britanniában. A brit vakcinaminiszter 4000-re tette a közelmúltban a jelenleg elterjedt variánsok számát a világon.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!