Hisz a tudományban és szívesen hallgat meg különböző véleményeket? Jó hírünk van: kisebb az esélye arra, hogy téves információkban higgyen a koronavírus-járvány kapcsán.

Jan Szu, a Washington State University kutatója ásott annak mélyére, hogy milyen tényezők hajlamosítanak a tévhitek valóságként történő elfogadására, illetve mitől tudják az emberek magabiztosabban kiválasztani, melyek a valóban megbízható információforrások.

A közösségi média árthat

A Phys.org oldalon közölt kutatási eredmények szerint vigyázni kell a közösségi médiával: Jan Szu úgy találta, hogy azok az emberek, akik jellemzően ezt a platformot használják informálódásra, nagyobb eséllyel ülnek fel az álhíreknek, mint azok, akik ellenőrizettebb forrásokból szeretnek tájékozódni, s a social-platformok csak kiegészítik hírfogyasztásukat. Szu emellett úgy találta, hogy akik nagyon félnek a koronavírustól, azok gyakrabban hiszik el az álhíreket, mint azok, akik a helyén kezelik aggodalmaikat.

Akik azt vallották, bíznak a tudósokban és a tudományban, kisebb valószínűséggel hittek el fals információkat, mint akik kételkedtek bennük. Azoknál is ritkábban fordult elő, hogy valótlanságokat hittek el, akik szívesen ütköztetik véleményüket másokéval, és meghallgatják a sajátjuktól eltérő elképzeléseket is.

A nyitottság segít

Jan Szu azzal kapcsolatos megállapításokat is megfogalmazott kutatásában, hogy miként lehetne javítani a dezinformáció terjedésének jelenlegi helyzetén. A kutató szerint egyrészt

fontos lenne tényellenőrzőket használni a közösségi médiában:

ezek nélkül az emberek csak saját korábbi meggyőződéseik alapján döntik el, mit hisznek valóságosnak és mit nem. A másik kulcsfontosságú momentum az emberek magatartásának megváltoztatása lehetne: aki rá tudja venni magát, hogy ne csak saját buborékában éljen, hanem más véleményeket vallókkal is eszmét cseréljen, az kritikusabb gondolkodásúvá válik.

Tovább kell kutatni

Szu az Amerikai Nemzeti Választási Tanulmányok Feltáró Tesztfelmérésének eredményeiből dolgozott, melyet év elején vettek föl. A bő 3000 válaszadóból közel 500 vallotta be ebben, hogy két dezinformáció – miszerint a koronavírus ember alkotta patogén, illetve van már rá oltás – közül legalább egyet elhitt. Az ebben való hit erősségéről is megkérdezték őket. Ezeket a válaszokat rendelte Szu a közösségi médiával kapcsolatos attitűdök mellé: úgy találta, a közösségi médiát nagyon sokat használók többet aggódnak a betegség miatt, részben azért, mert annyi konteót olvasnak ott a koronavírusról.

A kutató szerint fontos lenne tovább is foglalkozni témájával.

"A koronavírus-járvány során a közösségi média rengeteg összeesküvés-elméletet és téves információt terjesztett, aminek negatív következményei vannak, mert sokan bizonyítékként használják ezeket a hamis állításokat a már meglévő politikai ideológiájuk megszilárdításához és mások támadásához "

– mondta Szu. – Fontos megérteni a téves információkkal kapcsolatos hiedelmek terjesztésének és terjesztésének előzményeit és motivációit, hogy megtaláljuk a módszert ezek ellensúlyozására."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!