Bár jelenleg is 450 hektáron folyik az egykori római hadiút mellett fekvő, kétezer éve még 40 ezres lakosú település, Viminacium feltárása a szerbiai Kostolac mellett, mégis a közeli külszíni fejtésű, az egykori Duna-meder helyén fekvő szénbányában fordított ki a földből régészeti szenzációt egy munkagép - derült ki a 24.hu cikkéből.

Egy kivételével épen került elő ugyanis három, a római korra datált hajó maradványa. és várhatóan a munkagép által 30-40 százalékban megsértett harmadikat is rekonstruálni tudják majd a maradványok alapján a régészek.

A hajókat szerencsére konzerválta a rájuk rakódott mintegy 7 méter vastag iszapréteg. A régészek abban bíznak, hogy a leletek segítségével jobban megérthetik majd a római kori hajóépítési és javítási technikákat, illetve azt, hogyan pusztulhattak el a járművek - legalábbis a Viminacium-projektet vezető archeológus, Miomir Korac szerint. A minták mindenesetre már a laborban várnak a vizsgálatokra.

A hajók egyike egy tizenöt méteres, lapos fenekű jármű a római hajóépítési technikákat tükrözi, két kisebb, egy fatörzsből faragott társa pedig a szlávokra utal. Utóbbiak ilyenekkel keltek át a Dunán, hogy azután kis csoportokban intézzenek támadásokat. A római korban még virágzó Viminaciumot az V. században hunok rombolták le, Justinianus császár azonban újjáépíttette.A szlávok azonban néhány évtizeddel később már újra csak egy gyorsan hanyatló várost találtak.

A római, dísztelen hajó nagyjából harminc-harmincöt embert szállíthatott, számos javítás nyomát látni rajta. Az első vizsgálatok szerint az építési technológia használata a rómaiak eltűnésével egyáltalán nem tűnt el a környékről, hiszen a hajóépítők a középkorban is hasonló módszerekkel dolgoztak. A két másik hajó jóval egyszerűbb konstrukció, bár egyikükön faragott díszek láthatók.

Pontos korukat, illetve római, vagy barbár eredetüket azonban még igazolni kell, ahogyan arra sincs magyarázat, hogyan pusztultak el. Az eredet feltárásánál azt biztatónak találták a kutatók, hogy a rendelkezésre álló források szerint a VII. században teljesen megsemmisült Viminacium után egyáltalán nincs utalás bármiféle kikötőre a térségben.

A lelőhely Viminaciumhoz való közelsége persze azt sugallhatja, hogy harc okozhatta a végzetüket, erről azonban nem csak, hogy feljegyzések nincsenek, de más nyomok sem utalnak rá, így a legkézenfekvőbb magyarázat az lehetne, hogy embereket, vagy árut szállítottak, és használat után egyszerűen csak sorsukra hagyták őket, vagy elmenekültek róla, mielőtt azok elsüllyedtek volna - írta a lap.