Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: pixabay.com

Egy karambol felelős az Uránusz furcsaságáért

A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.

Az Uránusz a Naprendszer egyetlen bolygója, amelynek igen nagy, 90 százalékhoz közeli a tengerferdesége, csillagászok szerint hogy ez egy korai bolygóméretű objektummal való ütközés során jöhetett létre több milliárd évvel ezelőtt.

Brit csillagászok úgy vélik, tudják, hogyan jött létre ez a tengelyferdeség: a Naprendszer hetedik bolygója legalább kétszer ütközött egy földméretű hatalmas kőzettel.

Részletes számítógépes szimulációk megmutatták, hogy

egy óriási kőzet csapódott bele a naprendszer hetedik bolygójába

- hangoztatta Jacob Kegerreis, a Durhami Egyetem csillagásza, aki egy amerikai űrtudományi konferencián mutatta be eredményeiket.

Az Uránusz egy páratlan bolygó a Naprendszerben. A bolygónak, csak úgy, mint öt holdjának a tengelyferdesége 90 fokhoz nagyon közeli, a mágneses tér erőssége az északi féltekén tízszer annyi, mint a déli féltekén. Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokkal eltér a forgási tengelytől, ezért a napszél lökéshullám frontja erősen eltolja, mintegy a bolygó mögé csavarja és spirálba rendezi a mágneses erővonalakat. A magban nagy nyomású, átalakult kristályszerkezetű sós-ionos víz áramlik, amely gyenge mágneses erőteret kelt.

A számítógépes szimulációk szerint az összeütközés és az Uránusz átformálása - és a vele ütköző kőzet bizonyos részének vagy egészének beborítása - órák alatt megtörtént - magyarázta Kegerreis, aki animációs filmen mutatta be a hirtelen ütközést és annak következményeit.

A csillagász valószínűnek tartja, hogy ez az Uránusszal ütköző nagy objektum még mindig valahol a Naprendszerben nagyon távol bolyong. Ez megmagyarázná a bolygó keringésével kapcsolatos bizonyos kérdéseket, és bele illik abba az elméletbe, hogy egy tizedik bolygó is létezik a Naprendszerben valahol a Plútón túl - vélte Jim Green, a NASA vezető tudósa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.

Green elképzelhetőnek mondta, hogy több kisebb - Pluto méretű - űrkőzet lökte fel az Uránuszt, de Kegerreis csoportjának kutatása egyetlen nagy ismeretlen objektumra mutat.

Az összeütközés a szakemberek szerint 3-4 milliárd évvel ezelőtt történt, még az előtt, hogy az Uránusz nagyobb holdjai nem alakultak ki.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×