eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Nyitókép: pixabay.com

Egy karambol felelős az Uránusz furcsaságáért

A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.

Az Uránusz a Naprendszer egyetlen bolygója, amelynek igen nagy, 90 százalékhoz közeli a tengerferdesége, csillagászok szerint hogy ez egy korai bolygóméretű objektummal való ütközés során jöhetett létre több milliárd évvel ezelőtt.

Brit csillagászok úgy vélik, tudják, hogyan jött létre ez a tengelyferdeség: a Naprendszer hetedik bolygója legalább kétszer ütközött egy földméretű hatalmas kőzettel.

Részletes számítógépes szimulációk megmutatták, hogy

egy óriási kőzet csapódott bele a naprendszer hetedik bolygójába

- hangoztatta Jacob Kegerreis, a Durhami Egyetem csillagásza, aki egy amerikai űrtudományi konferencián mutatta be eredményeiket.

Az Uránusz egy páratlan bolygó a Naprendszerben. A bolygónak, csak úgy, mint öt holdjának a tengelyferdesége 90 fokhoz nagyon közeli, a mágneses tér erőssége az északi féltekén tízszer annyi, mint a déli féltekén. Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokkal eltér a forgási tengelytől, ezért a napszél lökéshullám frontja erősen eltolja, mintegy a bolygó mögé csavarja és spirálba rendezi a mágneses erővonalakat. A magban nagy nyomású, átalakult kristályszerkezetű sós-ionos víz áramlik, amely gyenge mágneses erőteret kelt.

A számítógépes szimulációk szerint az összeütközés és az Uránusz átformálása - és a vele ütköző kőzet bizonyos részének vagy egészének beborítása - órák alatt megtörtént - magyarázta Kegerreis, aki animációs filmen mutatta be a hirtelen ütközést és annak következményeit.

A csillagász valószínűnek tartja, hogy ez az Uránusszal ütköző nagy objektum még mindig valahol a Naprendszerben nagyon távol bolyong. Ez megmagyarázná a bolygó keringésével kapcsolatos bizonyos kérdéseket, és bele illik abba az elméletbe, hogy egy tizedik bolygó is létezik a Naprendszerben valahol a Plútón túl - vélte Jim Green, a NASA vezető tudósa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.

Green elképzelhetőnek mondta, hogy több kisebb - Pluto méretű - űrkőzet lökte fel az Uránuszt, de Kegerreis csoportjának kutatása egyetlen nagy ismeretlen objektumra mutat.

Az összeütközés a szakemberek szerint 3-4 milliárd évvel ezelőtt történt, még az előtt, hogy az Uránusz nagyobb holdjai nem alakultak ki.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×