Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Ráczkevy-Deák Gabriella biológus magánszemélyek által Lyme-kór vizsgálatra beküldött kullancsot viszgál az Istenhegyi Géndiagnosztika Orvosi Centrum Kft. egyik laboratóriumában a centrum új épülete avatásának napján Budapesten 2014. április 28-án.
Nyitókép: Máthé Zoltán

A mai napig sok tévhit kering a kullancsokról

Minden ötödik brit szerint a kullancsok kizárólag az állatokra veszélyesek, holott ezek az élősködők az emberek egészségét is nagyban veszélyeztethetik – derült ki az MSD Animal Health kutatásából. A kelet-közép-európai kisállattartók ennél jóval tudatosabbak: a válaszadók 99 százaléka tudja, hogy ezek a paraziták az emberre is ártalmasak, és a védekezési módszerek szempontjából is jóval felkészültebbek.

A szakértők hangsúlyozzák: bár a gazdik egyre tájékozottabbak, a prevenció mértékén továbbra is javítanunk kell.

A felmérés kelet-közép-európai válaszadóinak több mint 99 százaléka tudja, hogy a kullancsok olyan, emberre is veszélyes betegségeket terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór, a brit válaszadók közel harmada még csak nem is hallott erről a veszélyről. A britek jelentős része, mintegy 20 százaléka úgy gondolja, hogy ezek az élősködők semmilyen betegséget sem adnak tovább, mások olyan tévhiteket kötnek hozzá, mint a kolera (9 százalék), a gonorrhoea (5 százalék) vagy a kanyaró (3 százalék).

A keleti és a nyugati régió lakosai az erdős, fás, bokros területeket jelölték meg a kullancsok fő lelőhelyeként. A magyar, cseh és lengyel válaszadóknak azonban pusztán 5 százaléka tud arról, hogy

kullancsokkal nemcsak az anyatermészetben, hanem a saját kertünkben is találkozhatunk,

míg a britek fele tisztában volt ezzel az információval. Ugyanakkor a britek közül csak minden ötödik válaszadó tudja, hogy városok zöld területei is problémát jelenthetnek, a mi régiónkban pedig gyakorlatilag senki sem tartja ezt valós problémának.

„Ez a kutatás rávilágított: habár az európai kisállattulajdonosok egyre jártasabbak a témában, a parazitákkal kapcsolatos tévhitek még mindig elterjedtek. A tudáshiány akkor is megmutatkozik, amikor szóba kerül a kullancsok aktivitási ideje: a tulajdonosok nagy része biztos abban, hogy csakis nyáron kell a kullancscsípésre ügyelniük. Ezzel szemben

a tavaszi és kora őszi időszakok még veszélyesebbek, ráadásul a klímaváltozásnak köszönhetően a kullancsok egész évben támadhatnak a régióban.

Kelet-Európa ebből a szempontból különösen veszélyeztetett, hiszen a kullancsfertőzöttség itt jóval magasabb, mint Nagy-Britanniában” – hangsúlyozta Michał Ceregrzyn, az MSD AH technikai igazgatója.

Mit kell tenni, ha kullancs csípi meg a kisállatot?

A válaszadók többsége – Európa-szerte – megfelelő tudással rendelkezett arról, mi a teendő, ha kisállatukat megcsípi egy kullancs: fel kell jegyezni a csípés idejét, figyelemmel kísérni, hogy jelentkeznek-e betegségre utaló tünetek és konzultálni egy állatorvossal. A brit válaszadók 20 százaléka egyáltalán nem használ kullancs elleni termékeket, 50 százalékuk pedig különösebb megfigyelés nélkül csak eltávolítja a parazitát a kisállat testéből.

A magyar, cseh és lengyel tulajdonosok tisztában vannak a hatékony, tudományosan megalapozott védekezési és megelőzési módszerekkel. Szerencsére a házi, kétes hatékonyságú kullancsellenes gyógymódok nem kifejezetten népszerűek: a válaszadók elenyésző része mondta, hogy citromlével vagy más háztartási eszköz segítségével gyógyítaná az állatát.

„Mivel a kullancsok az emberekre és az állatokra is egyaránt veszélyes betegségeket terjesztenek, egyre fontosabbak a hatékony parazitaellenes termékek.

A védelem és a megelőzés egész évben fontos: kedvenceinket tizenkét hónapon át védenünk kell a leghatékonyabb készítményekkel.” – tette hozzá a szakértő.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×