Egy 15 éven át készült vizsgálat, amely Dániában élő fiatal lányok bevonásával készült, bebizonyította, hogy átlagosan egy évvel hamarabb kezdődik meg a lányok mellének fejlődése manapság, mint a '90-es évek elején.

A Pediatrics című szaklapban publikált tanulmány újabb bizonyítékot ad arra, hogy a testfejlődés periódusainak ideje változóban van. Mindez valószínűleg a már sokat szidott, a hormonháztartást megzavaró vegyi anyagok számlájára írható. Ezek az anyagok befolyásolják a növekedésben szerepet játszó természetes hormonok termelését, hatását és a kiürítését is.

Ilyen anyagok például a hormonkészítmények, azaz a fogamzásgátlók, a posztmenopauzás tabletták vagy a pajzsmirigy gyógyszerek. Ide sorolhatók még egyes ipari kemikáliák vagy élelmiszeripari adalékanyagok, a növényvédő szerek, gyógyszerek és a természetes hormonhatású anyagok, például az omega-3 zsírsavak.

Mindezek - az élelmiszereken és a gyógyszereken kívül - a többi mellett az elégtelen szennyvíztisztítás vagy az ipari létesítmények kibocsátása által kerülhet a szervezetbe. Ezek a kemikáliák ráadásul jellemzően lassan bomlanak le, így sokáig szennyeznek.

Káros hatásaik közé sorolják, hogy megzavarják vagy akár meg is szüntetik a nemi funkciókat - ez nem kizárólag az embereknél, hanem az állatoknál és a növényeknél is előfordulhat -, módosíthatják a fiú-lány születési arányt, rákra hajlamosítanak akár több generáción keresztül is, károsítják az immunrendszert, sőt egyes fajok kipusztulását is okozhatják.

Máshol is tapasztalták

Dán kutatók most egy újabb negatív hatását fedezték fel, amikor bebizonyították, hogy a pubertáskor napjainkban hamarabb kezdődik, mint évtizedekkel ezelőtt. Az erről szóló feltevést már régóta tárgyalják a kutatók, akik az Egyesült Államokban is hasonlót tapasztaltak, ám ott többen az eltérő etnikai összetételnek és az etnikumok keveredésének is tulajdonították ezt.

A Koppenhágai Egyetem munkatársai azonban egy 15 éves, kizárólag dán fiatalok bevonásával készített vizsgálat során bebizonyították, hogy míg az 1991 és 1993 közötti mintavétel során a lányok mellének fejlődése átlagosan 10,88 éves korukban kezdődött el, addig a 2006 és 2008 közötti mintavétel során az átlag 9,86 év volt, azaz egy évvel korábbra tolódott a pubertáskor kezdete. A kutatók az első alkalommal 1100 lányt vizsgáltak meg, a második alkalommal pedig 995-öt.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az első menstruáció időpontja nem tolódott ilyen nagy mértékben előre, mindössze átlagosan 3,5 hónappal jelentkezett hamarabb a 2000-es évek második felében, mint a '90-es évek elején.

Mindez azt is jelenti, hogy nem a teljes pubertáskor tolódott előrébb, csupán a kezdete, és a testfejlődés ezen szakasza általában tovább tart, mint korábban.

Ha hosszabb távra tekintünk vissza, akkor nagyobb változásnak lehetünk tanúi mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Az XIX. század közepe és a XX. század közepe közötti száz évben például évtizedenként több hónappal tolódott előre az első menstruáció átlagos ideje, azaz száz év alatt 17-ről 13 éves korra.

Jelenleg az Egyesült Államokban a fehér bőrű lányok átlagosan 12,6 éves korukban menstruálnak először, míg a feketék 12,1 évesen. Európában az átlag országonként változik, de itt is valahol 12 és 13 év közé esik.