Az influenza általában a felső légutakban - a torokban és az orrban - okoz fertőzést, emellett lázzal, izomfájdalmakkal és gyengeséggel jár. Néhány embernél azonban súlyos szövődményeket, például tüdőgyulladást okoz.

A világjárványok idején - amilyen az 1918-as is volt - új és a korábbinál veszélyesebb vírusok okozzák a betegséget. Az 1918-as volt az emberi történelem legsúlyosabb járványa, amely világszerte 50 millió ember halálát okozta.

A spanyolnáthában a betegek 2,5 százaléka halt meg, míg a "sima" influenzajárványnál ez az arány nem éri el az egy százalékot - hangsúlyozta a kutatást vezető Kavaoka Josihiro, a Wisconsini Egyetem kutatója a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban. A vizsgálatban rajta kívül a kobei és a tokiói egyetem kutatói vettek részt.

Mint a boncolásból kiderült, a spanyolnátha nagyon sok áldozatnál - még egyébként egészséges fiatal felnőtteknél is - súlyos tüdőgyulladást okozott. A kutatók arra voltak kíváncsiak, mi volt ennek az oka.

Az 1918-as vírus egyes génjeit egymás után felcserélték a maiakéval, ezek azonban csak enyhe influenzát okoztak, amely "szokás szerint" a felső légutakat fertőzte meg.

Ám kiderült, hogy három gén együttesen már megerősítette a vírust, és azt is lehetővé tette, hogy az mélyen a tüdőben is képes legyen szaporodni és terjedni. A három gén - a PA, a PB1 és a PB2 - az 1918-as vírus nukleoprotein génjével együtt ugyanolyan halálossá teszi a vírust, mint amilyen annak idején volt - számolt be Kavaoka.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy előbb-utóbb ismét kialakul egy influenza-világjárvány; azt azonban senki nem tudja megjósolni, hogy mikor és melyik vírustörzs lesz a bűnös - a legvalószínűbb "gyanúsított" a H5N1-es madárinfluenza vírus.

A vírus egyelőre ritkán fertőz meg embert (2003 óta 391-en betegedtek meg és közülük 247 halt bele a kórba), ám néhány mutáció világjárványt indíthat el, amelynek milliók eshetnek áldozatul alig néhány hónap alatt.