eur:
393.34
usd:
367.88
bux:
65890.51
2024. április 24. szerda György

Befellegzik Dr. Moreau álmainak?

Brit tudósok emberi és állati sejteket egyesítenének annak érdekében, hogy megtalálják az olyan genetikai eredetű betegségek ellenszerét, mint az Alzheimer-kór. A módszer komoly etikai kérdéseket vet fel.

A kísérleteket még nem engedélyezték: a tudósok szerint a HFEA nevű szervezet, amely az embriókutatások engedélyezéséért felelős, betiltja majd vizsgálataikat a politikusok nyomására, akik tartanak a nyilvánosság kedvezőtlen véleményétől.

Egyelőre azonban még azt sem lehet tudni, hogy valóban a HFEA hatáskörébe tartozik-e a vizsgálatok jóváhagyása, vagy eldönthető a kérdés a meglévő törvények keretein belül is.

Az őssejt lehet a megoldás

Szinte már közhelyszámba megy, hogy az őssejtkutatás az orvostudomány legígéretesebb területe. Az ötnapos embrióból kinyerhető őssejtek a tudósok számára legértékesebb tulajdonsága, hogy bármilyen sejttípus kialakulhat belőlük.

A kutatók biztosak abban, hogy az őssejtek segítségével idővel az olyan, jelenleg gyógyíthatatlan betegségek is visszafordíthatók lesznek, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór.

A kutatáshoz embriók ezreire lenne szükség, azonban csak nagyon kevés áll rendelkezésre, hiszen kinyerésükhöz műtétre van szükség; és számolni kell az emberi embriókkal folytatott kísérletek etikai aggályaival is.

Elmossák a határvonalat?


A Newcastle Egyetem és a londoni Kings College tudósai éppen ezért szeretnék felhasználni szarvasmarhák petesejtjeit, amelyből eltávolítanák az eredeti DNS-t, emberi genetikai kóddal helyettesítve azt.

Ezt az eljárást alkalmazták a híres Dolly báránynál is - természetesen emberi helyett juh-DNS-sel.

Az így kapott embrió 99,9 százalékban emberi, csak a sejtmagon kívüli rész lenne továbbra is állati eredetű. Az embrió hatnapos korában kinyernék belőle az őssejteket, majd elpusztítanák az embriót.

A tudósok ellenőriznék a kinyert őssejtek életképességét, és vizsgálnák a sejtek újraprogramozódását a beültetés után, hogy a későbbiekben a laboratóriumokban is szaporíthassák őket.

Az ötletnek támogatója és ellenzője egyaránt sok van. Előbbiek az időskori betegségek gyógyításának lehetőségét hangsúlyozzák, utóbbiak szerint viszont az eljárás elmossa az emberek és az állatok között eddig nagyon éles határvonalat, ezzel veszélybe sodorva az emberi méltóságot és az emberi jogokat is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×