Infostart.hu
eur:
356
usd:
311.84
bux:
142467.45
2026. július 10. péntek Amália

Fémhálóban és plazmabuborékban utaznak az űrhajósok a Marsra

A hosszú távú űrutazások Achilles-sarkának tartott sugárveszély elhárításán dolgoznak amerikai tudósok. A tervek szerint elektromos feszültség alá helyezett, fémhálóban fogva tartott plazmafelhő védené az űrhajósokat a gyilkos kozmikus sugárzástól.

A Föld körüli pályán keringő űrrepülőgépeken és a Nemzetközi Űrállomáson nem jelentkezik a probléma, hiszen a bolygót körülvevő mágneses mező megóvja az embereket a halálos veszélyt jelentő sugaraktól, amelyek a Napból és a mélyűrből érkeznek.

A Földön kívül azonban semmi sem állja útját a hosszabb távon visszafordíthatatlan elváltozásokat, rákot okozó nagyenergiájú részecskéknek.

Az amerikai elnök által is célul kitűzött Mars-utazás hónapokig tarthat, és az eredeti elképzelés szerint csak úgy lehetséges, ha a járművet vastag, nehéz, fémbevonatú pajzzsal szerelik fel. Ez viszont jelentősen növeli a vállalkozás költségeit.

John Slough a Seattle-i Washington Egyetem munkatársa a NASA megbízásából kutatja a probléma megoldását. A professzor elismeri, hogy a részleteken még dolgozni kell, de szerinte az alapkoncepció egyértelmű: az űrhajót és az asztronautákat plazmafelhővel kell megvédeni a halálos sugaraktól.

Az elképzelés értelmében a fedélzeten elhelyezett, nagyfeszültséget generáló készülék bontaná fel a hidrogént protonokra és neutronokra, az így keletkező plazma pedig felhőt alkotna a hajó körül. Ahhoz, hogy a plazma ne szóródjon szét, szükség volna egy kb. 100 méter átmérőjű, feszültség alatt tartott dróthálóra is. Ez a különleges kalitka olyan védelmet biztosítana, mint egy több centiméter vastag alumíniumpajzs - állítja Slough.

A védőkalitkát alkotó hálót "összecsomagolva" vinnék az űrbe és a Földtől távolodva bontanák ki. Problémát jelenthet azonban, hogy a "drótoknak" a napsugarak miatt kialakuló magas hőmérsékleten is szupravezető (gyakorlatilag nulla elektromos ellenállású) anyagból kell lenniük ahhoz, hogy a pajzs működőképes legyen, de a kutatásvezető szerint állítólag már létezik ilyen anyag, akár kereskedelmi forgalomban is.

A végső kérdés persze az, hogyan is kerül a kulcsfontosságú plazma az űrhajóra. A mérnökök erre rendkívül egyszerű megoldást ajánlanak: azt mondják, a bolygóközi utazáshoz a mostani meghajtásnál fejlettebb, jelenleg még kísérleti stádiumban lévő plazmahajtóművet használnának, aminek "kipufogójából" bőségesen állna rendelkezésre az alapanyag a védőpajzs folyamatos működtetéséhez.

Címlapról ajánljuk
Idén nagyon kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak az áruházláncok

Idén nagyon kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak az áruházláncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×