A tudósok, kutatók külföldre vándorlása nemcsak Magyarország, hanem a környező országok számára is probléma. A határon túli magyar kutatók közül pedig egyre többen jönnek Magyarországra dolgozni - hívta fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Annak ellenére, hogy Magyarországnak tudományos szempontból hasznos a folyamat, Vizi E. Szilveszter nagyon sajnálatosnak tartja, hogy egyre több kutató jön át például Erdélyből vagy Ukrajnából, hiszen ez a folyamat éppen a magyar kultúra fennmaradásában kulcsszerepet játszó értelmiségiek számát csökkenti.

Pontosan ezért próbál az MTA az öt Magyarországi területi bizottság mellett Erdélyben is nyitni egy új területi bizottság felállításával Kolozsváron, ahol az Akadémia által eddig is támogatott Erdélyi Múzeum Egyesület lenne a székhelyük - mondta az MTA elnöke.

Vizi E. Szilveszter hozzátette: az Akadémiának több mint 1000 határon túli köztestületi tagja van.

Eljött a menedzser típusú tudósok ideje

Az elmúlt két évben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kutatók körében a menedzser-típusú szemlélet, vagyis az a törekvés, hogy a kutatások gazdasági hasznosítására is figyelmet fordítson a tudományos élet. "Legyen igazi tudományos eredmény - ez a mi fő feladatunk, de azok feltételezhető gazdasági hasznosításában is jelenős lépéseket várunk el az intézetek vezetőitől" - hangsúlyozta az MTA elnöke.

Vizi E. Szilveszter szerint bár növekvő tendenciát mutat a kutatóintézetek gazdasági kapcsolatainak száma, még mindig van olyan intézet, amelynek egyáltalán nincs kapcsolata az üzleti szférával, és nem is érdeklődik iránta.

"A menedzsment szemléletű felelősséget és elvárásokat minden vezetői szinten meg akarjuk követelni. Aki ennek nem felel meg, azt leváltjuk" - jelentette ki az akadémia elnöke. Vizi E. Szilveszter elismerte, hogy a kutatók egy része egyszerűen nem tud menedzserként gondolkodni, de rámutatott arra: "ha nem sikerül az igazgatónak, akkor egy menedzser igazgatóhelyettest, vagy gazdasági vezetőt kell alkalmaznia".