eur:
408.18
usd:
387.72
bux:
77771.12
2024. november 17. vasárnap Gergő, Hortenzia
A medréből kilépett Szajna Párizsban 2020. március 9-én. A korábbi heves esőzések következtében emelkedik a folyó vízszintje, de a hatóságok egyelőre még nem zárták le a partján lévő turisztikai látnivalókat. A háttérben az Eiffel-torony.
Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

"Alkalmatlan úszásra" a párizsi olimpia nyílt vizes helyszíne

Nem más állítja, mint a női címvédő. Tesztversenyeket sem lehetett tartani, olyan koszos volt a Szajna.

A nyíltvízi úszásban olimpiai aranyérmes és a nyári, párizsi játékokon címvédőként induló brazil Ana Marcela Cunha aggodalmának adott hangot a Szajna vízminősége miatt.

Kritikus nyilatkozata azt követően jelent meg, hogy a folyóban, ahol a nyíltvízi versenyeket és a triatlonosok úszószámait rendezik majd, többször is a kórokozó baktériumok megnövekedett koncentrációját észlelték, emiatt már sportrendezvényeket kellett törölni, s a közelmúltban újfent kétségeket ébresztő értékeket mértek.

"Mindez aggodalomra ad okot" - nyilatkozta Cunha, aki a tokiói olimpián győzött 10 kilométeren és többszörös világbajnok. - "Tavaly nem voltak tesztversenyek a vízszennyezés miatt, de a szervezők ragaszkodnak ahhoz, hogy az olimpiai viadalokat a folyóban rendezzék meg. Szükség van tartalék tervre, mert a Szajna nem úszásra való."

A brazilok klasszis sportolója hozzátette, hogy nem akarja lekicsinyelni a francia főváros fő folyójának történelmi súlyát, és tisztában van vele, hogy miért ragaszkodnak a házigazdák a históriai helyekhez közeli versenyhelyszínekhez:

"Azt is megértem, hogy milyen fontos az III. Sándor híd és az Eiffel-torony, de úgy gondolom, hogy a sportolók egészségének kell az első helyen állnia" - mondta a 31 esztendős Cunha.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×