A sportnak nagyon szerteágazók mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági hatásai Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója szerint. Példaként említette a GDP-t, amely szintén összefüggésbe hozható a sporteseményekkel, így amikor Spanyolország 2010-ben megnyerte a labdarúgó-világbajnokságot, akkor az ország már hosszabb ideje recesszióban volt, és a következő évek is így teltek, de volt néhány negyedév, közvetlenül a labdarúgó-világbajnokságot követően, amikor pozitívba fordult a GDP növekedése, nőtt a produktivitás, és a társadalom hangulata is jelentősen megváltozott erre az időszakra.

Ugyanakkor Görögország gazdasági helyzete éppen az után romlott meg végletesen, hogy megrendezte 2004-ben a nyári olimpiát. A kutató szerint "ennyire nem egyenesek az összefüggések, ezek nagyon szofisztikált és nehezen mérhető kérdések, hiszen a sport a társadalom rengeteg szegmensét érinti, illetve a gazdaságban is nagyon sok szinten tud hatni". Fontos szerinte a körültekintő szervezés, és erre számos nagyon kedvező példát találhatunk:

"Barcelona, Sydney vagy Peking az olimpiával került föl a világ turisztikai térképére, és azóta is előkelő helyet foglal el rajta."

A szakember szerint a gazdasági számokon túl a társadalmi hatás is mérhető. A 2017-es londoni atlétikai világbajnokság után felmérték, hogy a város lakossága hogyan ítélte meg a vb rendezését, és 86 százalék pozitív választ adott. A budapesti 2023-as atlétikai világbajnokság után is készült elégedettségi felmérés, de szinte az összes sportesemény után meg szokták kérdezni a látogatókat, hogy hogyan érezték magukat, ajánlanák-e a helyszínt másoknak is.

A helyi lakosság büszkesége is fontos tényező, a médiavisszhang is az, illetve az is, hogy a helyszínre látogató turisták hogyan ítélik meg az adott várost.

A nagy sporteseményeknek is van önmagát erősítő hatása, mert a rutin, amit megszerez egy adott ország vagy szervezőcsapat, mindenképpen erősítő hatással van egymásra, és az látszik Magyarország esetében is, hogy egyre nagyobb sporteseményeket képes megrendezni.

"Fontos az, hogy az egyes beruházások, a sportlétesítmények milyen kihasználtsággal működnek. Ennek például egy nagyon kiváló példája a Duna Aréna, ahol nemcsak 2017-ben, illetve 2022-ben rendeztek vizes világbajnokságot, hanem 2027-ben szintén visszatér ide ez a nemzetközi esemény, a többi versenyről már nem is beszélve" – mondta Németh Viktória, és hozzátette, nemcsak az élsport veszi igénybe a Duna Arénát, hanem a szélesebb közönség is.

A kutató úgy véli, látható az is, hogy a kiváló sportteljesítmények, a nagy sportrendezvények motiválják arra az embereket, hogy mozogjanak maguk is, és például az utánpótlás az az egyik olyan terület, ahol, ha van egy vízilabdasiker, akkor van egy következő generáció is, amely lelkesen kezd el vízilabdázni, de ez más sportok esetében is kimutatható.

A sportesemények a kultúrák közötti együttműködést, a kapcsolatok erősítését, a megértést is segíthetik, Németh Viktória példaként a 2018-as téli olimpiát emelte ki, amikor a két Korea közös csapattal indult, de India és Pakisztán közötti megbékélésnek is volt egy olyan szakasza, amit krikettdiplomáciának neveznek, és szintén a sport jelentette az összekötő kapcsot a két ország között egy konfliktusos időszakban.