eur:
405.89
usd:
366.57
bux:
86793.53
2025. április 10. csütörtök Zsolt
Nyitókép: Pixabay

Halálcsoportba került a Veszprém

Sorsoltak a női és a férfi kézilabda BL-ben.

A Magyar Kupa-győztes Telekom Veszprém a címvédő Barcelonával és a másik sztárcsapattal, a legutóbb bronzérmes francia Paris Saint-Germainnel került egy nyolcasba a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének bécsi sorsolásán.

A legrangosabb európai kupasorozatban a magyar bajnok MOL-Pick Szeged a másik magyar résztvevő. A csongrádi együttesnek többek között a legutóbbi kiírásban második dán Aalborg lesz az ellenfele, továbbá a következő szezonban még – a jövőre a PSG-hez szerződő – Máthé Dominikot is a soraiban tudó norvég Elverum.

A csoportküzdelmek szeptember 15-én indulnak, az utolsó forduló mérkőzéseit 2022. március 3-4-én rendezik.

Mindkét nyolcasból az első hat jut tovább, az első kettő-kettő egyenesen a negyeddöntőbe.

A nyolc közé kerülésért március 31. és április 8. között játszanak a csapatok, a negyeddöntő mérkőzéseire május 12. és május 20. között kerül sor, a négyes döntőt pedig június 12-13-án rendezik.

A nőknél a Győr került a címvédő Vipers mellé, de az Odense és a Metz is itt szerepel.

A bajnok FTC ellenfele lesz mások mellett a Breszt, a Rosztov-Dov és a Bucuresti is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.10. csütörtök, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kockázat vagy lehetőség a génmódosított élelmiszer?

Kockázat vagy lehetőség a génmódosított élelmiszer?

A génmódosítás és a génszerkesztés a szakemberek szerint kulcsfontosságú segítséget jelenthet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, sokan azonban attól tartanak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejthet magában. De mit is jelent pontosan a génmódosítás és miben más a génszerkesztés? Valóban ezek a biotechnológiai eljárások jelenthetik a jövő élelmezésének kulcsát? És miért tiltja az Európai Unió a genetikailag módosított növények termesztését, miközben világszerte már több mint 200 millió hektáron vetik őket? Erről a témáról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×